2010. április 14., szerda

várva várt és igért első rész.

helló hánik!

na itt van az igért rész.
lehet hogy holnap nem tudom feltenni a másodikat mert kardiológiára megyek a Rókusba és hát utána meg vizsgázok matekból. szal szurkoljatok hogy jól sikerüljön.
^.^

na itt van az első részt. jó olvaását. komikat gépeljetek bőven szeretnék látni kritkákat. az előtző sztoryról is. ^.^



Emblena(Embry& Selena)

Selena Morgan vagyok 16 éves. Észak Amerikában élek Nyugati részén pontosabban a Washington állambeli Forksban azon belül a La Pushan.

- kicsim kellj fel! – szólt anyu be az ajtón keresztül reggel 10-kor.
- ok – dünnyögtem a takaróm alatt. ekkor elkezdett csörögni a mobilom. ki az ördög hív ilyenkor?
- …gen? – nyöszörögtem
- szia Selena Avril vagyok. – Avril Call az én legjobb barátnőm és az ő bátyába vagyok halálosan szerelmes.
- erre már rájöttem amint megláttam a telefon kijelzőjét. – morogtam
- jó bocs. mi van veled?
- semmi. tudod, hogy reggel mindig morcos vagyok. – aha persze soha nem voltam morcos reggelente inkább akkor voltam a legvidámabb. nem tudom miért. most csak azért vagyok ilyen, mert egészen hajnali 4-ig őrjáratoztam az én Embrymmel. ő azt nem tudja, hogy én bele vagyok, vésődve mindig próbálom el titkolni a gondolataimat, amikor farkas alakban rohangálunk. fel- alá.
- igen tudom főleg mostanában. na és mi van nálatok?
- semmi érdekes. jah de még is! esik az eső!! hurrá – mondtam flegmán. – na és veletek? – hallottam, hogy kuncog.
- semmi érdekes.
- Jaj, ma jön hozzánk Embry. mármint a bátyámhoz. Josh teljesen más, ah! – hallottam, hogy nevet, de csak a háttérben – ne nevess! ez nem vicces!
- de az. jó bocsánat nem szép dolog másokat kinevetni, sajnálom. – olya aranyosan mondta. Avrilre soha nem tudok haragudni. hisz, nem is kell. mindig megmondja az igazat. kedves, aranyos,igazságos, hogy ha valami böki, csőrét azt ki mondja. ezért ő a legjobb barátnőm.
- na akkor mond meg Embrynek hogy puszilom és Josht is.
- jó átadom.
- és téged is. hiányzol.
- nekem is.
- szia.
- szia
Letettem a mobilt és visszafeküdtem aludni. amikor…….


hát em let sok sorry.
addig is izguljatok. hihi.
pusy:Cserryke

Nincsenek megjegyzések: