2010. március 4., csütörtök

Avril története 3.rész

hellóka! még is fel tudom dobni ezt a részt is.
pusszancs.

3. rész

Olyan volt, mint egy profi táncterem. Tele, volt tükörrel. A fal zöld és lila volt. Az egyik tükörnél volt egy korlát, amin a balettosok szoktak táncolni. A falon ráfestettek egy balett táncosnő. A tükrök fölött ez volt írva: I Love Dance!
- ez meseszép – könnyek gyűltek a szemembe – ki csinálta?
- Stella, anyukád, Alex, Leah, Emily, Sam, Seth, Paul, Quil, Embry, Bob és én.
- köszönöm – öleltem meg és egy puszit nyomtam az arcára.
- tudtuk hogy imádsz táncolni. Alex és Stella csinálták a falakat a többit meg mi.
- jesszusom – rongyoltam a hi-fihez – ugye nem?
- de pont az – odarohantam a korláthoz és végig húztam rajta az ujjam. kiskoromba arról álmodtam, hogy én leszek a világ legjobb balett táncosa.
- gyere – húztam oda a tükörhöz
- és most megakarsz tanítani balettozni?
- de hogy!
- ha hó!
- itt vagyunk Seth.
- Seth?
- Avril?
- te nem Miamiban élsz? – kérdeztük egyszerre
- nem - válaszoltuk kórusban
- jó elég a szinkronbeszélgetésből – mondta Jake
- Seth! – hallottunk meg egy fülsértő hangot
- megyek Leah! – kiáltotta vissza
- hello – köszönt el
- szia
- Jacob te is!
- jó. szia nagylány. – puszilta meg a homlokomat
- szia – miután kiment Jacob a szobából, sikítottam egyet, mert nagyon örültem. erre a bátyóm bejött.
- mi a baj hugi?
- semmi
- akkor kiért sikongatsz?
- mert örülök.
- minek?
- hogy ilyen jó barátom, testvérem és bátyám van.
- de jó nekem!
- ugye
- na és mi van Jakkel?
- mi lenne vele?
- semmi. nem is tetszik vagy ilyesmi?
- mi ez kérdezz felelet? mi közöd van hozzá?
- kíváncsi vagyok, hogy a húgomnak tetszik-e a legjobb haverom. na most ezen meg ne sértődj.
- nem sértődtem meg. ki kérdezi?
- inkább nem mondom.
- na
- nem
- Stella vagy valamelyik haverod, lányok, Jacob – sóhajtottam
- mi volt ez a sóhajtás a Jacobnál? – sóhajtott drámaian.
- tudod mit? Táncikálj egyedül a tükör előtt – mentem ki és leültem az ágyamra
- tehát igen? – kiabálta
- nem
- nem? – kérdezte az ajtóból
- nem
- ok
- miért mi lett volna, ha tetszene ez csak feltételezés?
- semmi
- akkor minek… várj te, ebből azt veszed le, hogy én halálosan szerelmes vagyok belé. megjelent az arcán a kaján mosoly.
- tűnj ki! és fogd be! – vágtam hozzá a párnát, de ő elkapta.
- na ezt még megbánod – kapott fel a vállára, mint egy só zsákot és levitt a partra.
- ha meg mered tenni, felképellek! – sipákoltam
- áh nem fájna
- úgy fogsz kinézni, mint egy citromba harapott kutya.
- ha tudnád mennyire közel vagy hozzá – susogta
- mi van?
- semmi – letett. Én, pedig belevágtam egyet a vállába. egy nagy reccsenés hallatszódott. az ujjaim voltak.
- áú! – kaptam a mellkasomhoz a kezemet.
- jézusom jól vagy? – fogta meg a kezemet és visszarakta az ujjaimat a helyére.
- te őrült! – kiabáltam
- bocsánat csak kiugrottak a helyéről.
- miért ugrottak ki?
- mert belevertél a vállamba.
- azt tudom csak azt nem, hogy miért?
- miért ütöttél bele?
- nem, hogy miért ilyen kemény a karod és meleg és mi történt az én csetlő-botló bátyámmal?
- itt van helyette egy izmos, okos bátyó, aki imádja a húgát és…..
- és kit?
- Embry!
- mi van Leah?
- hidegek – szűrte ki a fogai közül. erre a szóra Embry elkezdett remegni.
- Embry, Embry, Embry – lengettem az arca előtt a kezemet.
- tessék?
- mi van a hidegekkel? – hallottam már a Quilet legendákról már vagy csomó szór. hogy a mi őseink a farkasoktól származnak, és nekik vannak ellenségeink a hidegek, akiket vámpíroknak hívnak és Forksban is, vannak. de ezek mind csak babonák.
- semmi
- akkor miért remegsz és miért melegebb a normál hőmérsékletnél a bőröd?
- Gyere már!
- jó – elrohant
Visszamentem a házban és lefeküdtem aludni holnap újra suli.
- hello – mentem ki az ajtón. vettem egy mély levegőt és elindultam a kocsimhoz. mivel tizenhét éves leszek holnap ezért Embry megengedte, hogy vezessem a kocsiját.
- hé, hugi! nincs vezetés ma még nem.
- miért? megígérted?
- esik az eső
- és?
- nem most nem
- akkor elviszel?
- nem tudlak
- ki tud?
- én – szólalt meg Jake én akkorát ugrottam.
- köszi
- pillanat mindjárt itt vagyok. – Kb. másfél perc múlva itt termett vadi ujj motorjával.
- Wáów!

5 megjegyzés:

zsofiaa. írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Cserrybogyesz írta...

köcce szépen!
most írok egyébkémnt először ilyen sztoryt szóval örülök hogy tetszik.
még1x köcce
:Niky

zsofiaa. írta...

bocs. nem ide akartam az előző kommentárt írni. belekeveredtem, és egy másik bloghoz szerettem volna.

zsofiaa. írta...

ó.
még azt akartam írni, hogy Téged is elolvaslak majd később, csak még nem volt időm.

Összeségében ennyit akartam írni neked három kommentáron keresztül. :D

;)

Cserrybogyesz írta...

jaj nem baj.
remélem tetszeni fog amit olvasol majd nálam.
pusy:Niky