2010. február 23., kedd

Avril története 2.rész


2.rész
-         mégis mit ….. - álltam fel és nem hittem a szememnek.

-         hello nagylány. – köszönt Jacob. hihetetlen mennyit változott.

-         szia – öleltem megforgatott. – Embry?

-         barátnőjével nálatok

-         van barátnője?

-         aha. Alex-nek hívják

-         értem – elengedett de a kezét a derekamon hagyta.

-         na, gyere – fogta meg a csomagjaimat. beültünk Jake Rabbitjébe.

-         na és milyen volt ez a 3 év Miamiban? – rögtön bombázott a kérdéseivel

-         jó, de nem élném le ot az egész életemet. jaj , ha hazaértünk kapsz valamit. és itt milyen volt az a hosszú idő nélkülem?

-         borzalmas, jó , szörnyű = szar

-         mert?

-         hát Charlotte megcsalt, ja Charlotte egy pomponos csaj. akkor a húgoddal szakítottam meg ehhez hasonlók.

-         tehát ez a Charlotte vagy kicsoda egy ribi.

-         áh, a ribanc nem jó kifejezés! – grimaszolt Jake amin én felnevettem ő is velem nevetett.

-          mi ez a nagy változás?

-         milyen változás?

-         izomzat. sokkal izmosabb lettél. folytassam?

-         aha. egy kis ego növelés. :D

-         akkor a hajad, hová lett a szép sörényed, de ez jobban áll. cuki – pirultam el.

-         köszi – fogta át a vállamat a szabad kezével. – mindig ilyen őszinte voltál.

-         aha

-         na most én jövök

-         á-á nem. én nem változtam semmit. ugyan úgy nézek ki.

-         jaj, dehogy! mi lett a szép göndör hajaddal, kérlek ne értsd félre ez is jól áll. és a szőke mellírókkal?

-         eleve ilyen egyenes, és meguntam a mellírókat.

-         és sokat változtál jó értelemben- állította le a motort - és nagyon szép vagy főleg ha zavarba jössz.

-         kösz

-         Avril! – sikította a húgom

-         Stella! – öleltem meg

-         szia hugi

-         Embry! – ugrottam szeretett bátyám nyakába.

-         hiányoztál.

-         nekem is.

-         és én kinek hiányoztam? – kérdezte Jake.
                                                                                            
-         kislányom – jött ki anya lisztes arccal

-         anyu mit csinálsz?

-         Emily-vel sütök.

-         ki az, az Emily?

-         én – lépett ki hozzánk egy nő. hihetetlenül gyönyörű arca volt csak azt a szép arcát három nagy karmolás torzította.

-         Emily vagyok, Sam felesége.

-         tényleg Sam? – kérdezte Embry

-         meccset néznek nálunk Paullal.

-         szia Avril! – jött egy ismerős hang. Quil

-         szia Quil.

-         Na, menjünk, be kezdek fázni – jelentettem ki.

-         ok – kapta fel Jake a cuccaimat

-         wáow – léptem be az újdonsült szobámba.

azért mert anyunak ú pasija van akivel tervezik a házasságot és anyáék kiütötték azt a falat ami anyu és az én szobám között volt. gondoljátok mit mondtam erre a múltkor?! – ez gyönyörű – a szobám baba kék és lila színű. volt még ott egy ajtó.
-         itt mi van?
-         nézd meg
beléptem a kis szobába és fel kattintottam a lámpát ekkor elém tárul a világ legjobb és legaranyosabb szobát.
bocsi hogy nem lett hosszú. várom a komikat.

Nincsenek megjegyzések: