^^

I don't love you, but you love me. Epilógus

2011-08-26T01:47:00.000-07:00

Tudom, hogy nem írtam arról, sőt nem is szóltam, csak ez most pattant ki a fejemből... Hogy ezt a sztorit is befejezem, és ha majd lesz egy ötletem. Akkor majd elkezdet itt... Addig is jó olvasást a befejező részhez. Megszeretném köszönni annak a pár embernek, akik írogattak komikat, és azoknak is akik csak elolvasták. Nagyon szeretek nektek írni, és jó látni a visszajelzéseket, hogy mennyire tetszett... No de mind egy. Szeretném ha örömmel olvasnátok el a befejező részt, és írnátok nekem pár sort arról hogy mégis hogy tetszett nektek. Xoxo: Cserrybogyesz

Jacob szemszög:

Idegesen mászkáltam föl és alá a ház lépcsőjénél. Heves szívdobogást és nyögéseket hallottam. Nem bírtam itt lent várni, majd meg őrültem. Már majdnem átváltoztam, amikor egy gyereksírás csendült fel. Lefagytam, a remegésem eltűnt mintha elvágták volna. Az arcomra mosoly futott.

- oh.- csak ennyi jött ki a számon. Éppen föl akartam menni, amikor Embry és Collin elém állt.

- Még nem! Majd lejön Carlisne. Ülj le jake!- fogtak meg és lenyomtak a fotelbe. –Tudom milyen rossz érzés. Hidd el amikor Becca szült én sem tudtam nyugton ülni, de várnom kellett.- már vagy tizenöt perce vártam ropogattam az ujjaim, de Carlisne nem jelent meg. Amikor viszont hirtelen kivágódott az ajtó és be is zárult, oda kaptam a fejemet az ajtó felé, de csak Alice jött le, majd föl kapott egy törülközőt és vissza is rohant. Újabb fél óra telt el, vért izzadtam már annyira izgatott voltam, amikor egy második gyerek is fölsírt. Teljesen ledöbbentem, lassan a srácok felé emeltem a tekintetemet. Mindenki körülöttem csak vigyorgott.

- Ti tudtátok?- szegeztem nekik a kérdést. Mire ők bólogattak. Föl rohantam az emeltre, az ajtó már nyitva volt. beléptem az ajtón és ott volt Ő két kicsi csecsemőt tartott a kezében. Kate-nek pár hajtincse izzadtan tapadt a homlokára. Megtorpantam és csak néztem rájuk, néztem az egyetlen feleségemet, életem szerelmét, aki két kicsi gyermeket tart a karjában, ami a miénk. Annyira boldog voltam, oda sétáltam kedvesem mellé, és rátettem kezemet a combjára, s mellé léptem. Kate rám nézett szeme könnyes volt.

- Látod, itt van két pici, akik csak a mieink!- mosolyogta elérzékenyülve. Lehajoltam hozzá és megcsókoltam.

- Nagyon szépek. Nagyon ügye vagy!- csókoltam meg újra.

- Nem mi vagyunk azok. Mi hoztuk össze ezt a két gyönyörűséget. – simított végig az arcomon.

- Hogy hívják a kicsike? – dugta be a fejét kíváncsian Alice

- A kislány Carlynak . –mondta Kate. Minden álma az volt, hogy ha kislányunk lesz akkor Carly legyen a neve, így hagytam neki. – és a kisfiút meghagyom az apjának.

- A fiút pedig Robernek. –simítottam a két kisgyerekemen. Mérhetetlen öröm volt bennem, a szememből pedig örömkönny csordult ki.

Egy kis idő.....:S

2011-08-06T02:41:00.001-07:00

Sziasztok! sajnálom de ma utazok el és szombaton jövök csak haza így nem lesz most friss a jövő héten.. Tényleg sajnálom..:S

Xoxo: Cserry

De amint haza jöttem őrült tempóba írok, ígérem! :))))

Novella pályázat!!!!!

2011-07-30T01:34:00.001-07:00

Sziasztok!

Van egy angyon jó baránőm aki indított egy novella pályázatot és mivel eddig kevés a jelentkező ezért itt most elkezdem hirdetni ezt. A szabályokatmegtaláljtok az oldalon..
Jelentkezzz!!! http://twilight-bellaedward-melii.blogspot.com/

Xoxo Cserry

Késés......:S

2011-06-26T00:45:00.001-07:00

Sziasztok! Bocsi egy kicsit késni fog a fejezet, de szerintem jövő hétre már fölteszem csak ma VB-m lesz Veszprémbe és azért nem tudom föltenni. De mindent megpróbálok. Addig tartsatok ki!
Cserryke

12.fejezet

2011-06-04T03:07:00.000-07:00

Sziasztok! tudom kicsit rövidke lett, de most ebben a fejezetben mindenre fény derül! mi történt, Kattel.

Mikor újra, nevezzük, úgy fölébredtem, tompán éreztem mindent, egy ideig. De aztán minden megváltozott. A hangokat, szagokat, jól éreztem és hallottam, a szememet még nem mertem kinyitni, de éreztem, hogy ideje lesz ha kinyitottam vagyis próbálom kinyitni a szememet. Mikor kinyitottam homályosan láttam, de éreztem, hogy erőteljesen belevilágít a lámpa, de aztán valaki eltakarta előlem a fényt, és megszólalt.

- Üdvözöllek, Kate újra itt!- mosolygott kedvesen Carlisne. Nem mert, és nem is bírtam megszólalni, ezért inkább csak bólogattam, majd följebb tornásztam magam. Majd körbe néztem a szobán, fönt voltam a rendelőben.

- Me. Meddig voltam eszméletlen?- krákogtam de amikor végig mondtam a mondatot, nagyon meg voltam ijedve. Furcsa édeskés csilingelő hangom volt, nem tudtam hogy miért.

- Egy hónap.- válaszolta valaki, az ajtó felöl. Arra fordítottam a fejemet és megláttam Jaket. Engem nézett, az én arcomra, pedig mosoly kúszott, majd föl keltem és tettem felé pár bizonytalan lépést. Carlisne újra magunkra hagyott minket, egy kicsit megbotlottam, de Jake már is oda ugrott és elkapott a könyökömnél fogva és magához húzott és átölelt. – nagyon hiányoztál, ugye tudod?- suttogta a hajamba. A fejemet átfordítottam a másik irányba és ott hatalmas meglepetés várt! Egy aranybarna szemű lány pislogott vissza rám, hosszú fekete haja, csodás alakkal, és gyönyörű arccal. Kicsit megtántorodtam, de Jake rögtön átölelte a derekamat. Majd kibújtam öleléséből, és a tükörhöz léptem. Kinyújtottam előre a karomat, és hozzáérintettem az ujjamat a tükörhöz. Majd az arcomra raktam a kezemet. Hátha csak álmodom, ezért belecsíptem a kezembe, majd újra de már a másodiknál, Jake megfogta a kezemet. – Mit csinálsz?- simogatta meg a vörös foltokat, ahol összecsipkedtem magamat.

- Megcsíptem magamat, hátha álmodok.- mondtam, mire ő szembefordított magával, és rányomta ajakit az enyémre.

- Még mindig azt hiszed, hogy álmodsz?- kérdezte, amikor egy pillanatra elválltunk egymástól és egymásnak támasztottuk a homlokunkat.

- Nem, már biztos, hogy nem!- nyomtam még egy apró puszit a szájára, majd elhajoltam, hogy megöleljem. . Jake!- szólaltam meg kcisit hosszú idő után mire ő csak hümmögött egyet. – mi történt velem?- ő elhúzódott és megfogta a kezemet majd az ágyhoz vitt és leültetett maga mellé.

- Őőő hát meddig emlékszel.- vakarta meg a tarkóját zavartan.

- A csókig.- pirultam el.

- Jó oké. -mosolygott ő is csábosan.- szóval, Őőő.. szívrohamot kaptál, és leállt a szíved egy időre, de Carlisne újra élesztet. De a szíved túl gyenge volt ahhoz, hogy túlélje ezért, be kellett avatkoznunk. Agyardoki csinált egy gyorstesztet, melyből kiderült, hogy benned is vannak alakváltó gének. De ez még nem aktiválódott. Ezért valahogy be kellett indítanunk. Hatásosan elleneztem, hogy téged is olyanná változtassanak, mint amit ők. De nem lehetett másképp megoldani, csak ha valamelyik vámpír megharap.

- És.. és..ki harapott meg?- dadogtam

- Carsline természetesen, nem mertünk mást megkockáztatni. De miután megharapott ki kellett szívnia valakinek a farkasok közül a mérget, mert különben meghaltál volna.

- Ki volt az?- kérdeztem félve, nagyon reméltem hogy egyikkőjüknek sem lett semmi baja

- Raymond és én-, suttogta halkan. Teljes melegség járta át a szívemet, amiért megtették ezt értem, kockáztatták az életüket azért, hogy én túléljem. Megfogtam Jake arcát és magam felé fordítottam, majd megcsókoltam. Annyira hevesen amennyire csak tudtam, szerettem Jaket, és próbáltam valahogy megköszönni azt, amit értem tett, vagyis tettek, ketten a bátyámmal.

- Köszönöm- leheltem. – köszönöm, hogy megmentettél. De mi lett a rákommal?- ettől féltem a legjobban.

- Semmi, eltűnt mintha nem is lett volna. -mosolygott Jake, és fölállt, én pedig a nyakába vetettem magamat.

- Imádlak Jacob Black!

- Imádlak Kate Miller!- suttogta a hajamba

11. fejezet

2011-05-16T07:50:00.000-07:00

Jacob szemszög:

4 órája keressük, a falka egyik része a parton míg én, Embry, Paul és Ray a vízben keressük Katet. Tiszta ideg vagyok. újra mély levegőt véve buktam le a víz alá és kezdtem el keresni, életem szerelmét, tudtam hogy mostanra már halott, de próbáltam magamban tartani azt a hitet, hogy még egyszer utoljára láthatom gyönyörű, de kihűlt halott arcát. nem találtam oda lent, már közel jártam a szirthez csak bíztam abban, hogy nem zúzta szét törékeny testét a hullám ahogy nekivágta őt a szirt falának. amikor följöttem, hogy levegőt vegyek majd újra lebukjak, meg láttam egy testet a szikla tetején, éppen valaki felrakta oda de már annak sem volt annyi ereje.eszeveszettül kezdtem el úszni. amint oda értem láttam, hogy egy szőke hajú 8 év körüli kislány próbálja biztonságba helyezni Katet, szeme aranysárgán csillogott. a kislány megijedt tőlem, de nem volt energiája már élni sem. fölmásztam a szikla tetejére.
- nyugodj meg! nem akarlak bántani,köszönöm, hogy megmentetted!- suttogtam és két kezem közé fogtam Kate hideg arcát, a szája lila volt az egész teste jég hideg, de a szíve még dobogott. haloványan bár, de dobogott....
a kislány viszont majdnem beleesett a vízbe de még időben megfogtam a kézét. még is csak megmentette életem szerelmének az életét, nem hagyhatom csak úgy meghalni!- Raymond! Embry! MEGTALÁLTAM! DE VAN ITT EGY LÁNY IS!!!!!- kiabáltam a srácoknak akik rögtön oda úsztak,majd fölmásztak a sziklára. hagytam hogy Ray közelebbről is szemügyre vegye húgát. Nagyon megsajnáltam Rayt,de viszont örültem, hogy él. minél hamarabb eljuttattuk a Cullenékhez.

Kate szemszög:

Tompa hangokat hallottam magam körül.... de sötétségvolt! féltem, nem tudtam, hogy hol vagyok, nem emlékeztem semmire sem. Talán arra hogy vízbe belecsapódok, és hogy valaki ki húz, de onnan sötétség...
- Kate! hallasz?- hallottam meg most már élesebben egy hangot. Próbálgattam kinyitni a szememet de eddig csak egy homályos volt minden meg egy fénylő pontot láttam, majd egy nagy sötét valamit ami fölém hajolva pofozgatja az arcomat.
-mmmm!- fordítottam oldalra a fejemet, de rögtön bele hasított az éles fájdalom. hirtelen kivágódott az ajtón és valaki közeledett felém, a doki lekapcsolta a lámpát és távozott a szobából. megdörzsöltem a szememet majd lassan kinyitottam,Jacob ült a széken, aggódó tekintettel nézte az arcomat.
- végre, hogy ébren vagy!- suttogta megkönnyebbülve és végig simított az arcomon. próbáltam föl ülni, de mindig amikor megakartam mozdítani a kezemet hatalmas fájdalom nyilallt belé, amitől fájdalmasan felnyögtem. Jake rögtön fölpattant ülő helyzetből és segített fölülni.
-köszi. mondtam elhaló hangon, megijedtem a hangomtól olyan szokatlan volt.
- figyelj, Kate!- szólalt meg Jake hosszú idő után, majd leült az ágyamra és megfogta a kezemet. Finom bizsergés futott végig rajtam végig a gerincemen. Jól esett hogy a közelemben volt, jól esett hogy itt volt mellettem, egyszerűen örültem hogy itt van velem.- Lenne pár dolog amit el kéne mondanom. -szólalt meg újra hosszú csönd után a szemembe nézve.
- kezdesz meg ijeszteni!- suttogtam megijedve.
- Remélem, hogy ezért majd nem utálsz meg! Szóval ami lent történt a parton annak oka volt. Adam egy vámpír, tudom ez most furcsán hangzik, de.....
- Cssss!- tettem ujjamat az ajkára.- Tudom mindenről, Raymond egy farkas. És azt is tudom most már hogy ti is!- mosolyogtam kedvesen.
- meg könnyítetted a dolgomat!- mosolygott rám kedvesen- Így most már legalább nem kell titkolóznom- ezt most ugye valami fordított, pszichológia? Most nekem elkélne mondanom mindent. furcsa arcot vághattam, mert Jake arca pillanatok alatt megváltozott, és aggódó tekintettel kezdte el vizslatni az arcomat.- Valami baj van? Fáj valamid?
-Nem Jake nem, nyugodj meg! el kell mondanom valamit!- nyögtem ki halkan, és újra fölpillantottam a szemeibe amiben furcsa csillogást láttam.
-miről beszélsz?
- Arról, hogy Jake én....-vettem egy mély levegőt, hogy kimondjam életem legnagyobb titkát- beteg vagyok!
- Csak kaptál egy kis agyrázkódást és egy- két csontot eltört, de meggyógyulsz- simított végig az arcomon és kitűrte a hajamat a szememből.
. nem Jake- fogtam meg a kezét.- én komolyan beteg vagyok! Halálos beteg! Nekem... csontvelő rákom van!- gyűltek könnyek a szemebe.
-Szóval....
- Igen, Jacob amikor elájultam a színpadon az is emiatt volt! És tudnod kell még valamit! - fogtam meg a pólóját és közelebb húztam magamhoz.- Kezdetektől fogva szerelmes voltam beléd!- suttogtam. az ő szemei hol a szememet nézték, hol a számat majd végül eltüntette ajkaink közöttlévő távolságot és megcsókolt. a szívem majd ki ugrott a helyéről. sokszor álmodtam arról, hogy Jacobbal egyszer boldogok leszünk, együtt leszünk, majd később lesz egy családunk, és két kicsi Jacob klón. De minden csodának vége van, mert.....

Jacob szemszög:

Erre vártam már mióta. végre az enyém! Sok fájdalom után az enyém. De miután kiderült ez az egész rákos dolog nagyon megijedtem. mindent megteszek azért, hogy ne haljon meg a bevésődésem. Több perce kényeztethettük a másik ajkát amikor Kate keze hirtelen lecsúszott a vállamról és a feje hátra hanyatlott a szeme fönn akadt és a mellette lévő gép egyenletesen kezdett el sípolni. az ajtó pedig kivágódott és Agyardoki viharzott be rajta családja többi tagjával. engem pedig hátra léptettek életem értelmétől, aki most már elkezdett rázódni. Nagyon megvoltam rémülve, hogy most mi történik. Emmett kifelé kezdett tolni a szobából, mikor sikerült végre megszólalnom.
- Mi történik vele?- próbáltam túl kiabálni Alicet és a gépet ami még mindig sípolt.
- Menj most le Jake!- parancsolt rám Emmett.
- Nem hagyom ott!- üvöltöztem újra, és elkezdtem remegni, láttam amint Carlisne elővett egy defibrillátor és Kate felé kezdett el közeledni. Emmett levitt a nappaliba ahol, Embry lefogott, Paullal együtt. Raymond teljesen magába zuhant, zokogva hanyatlott a tenyerébe. Tiszta ideg voltam,miért pont most? ez hangzott a fejembe. miért éppen most kell elveszítenem? amikor éppen kezdtem boldog lenni és éreztem, hogy az enyém lehet egy percre is..

78 órával később:

ez voltéletem legborzasztóbb, legkibírhatatlanabb 78 órám amit eddig átéltem. ezalatt a három nap alatt próbáltam ara koncentrálni, hogy Kate újra élni fog és újra együtt lehetünk. Igaz sikerült visszahozni őket, de Carlisne nem enged be! nagyon sokszor éreztem már azt, hogy felrobbanok,meghalok,megőrülök, berontok. már majdnem a negyedik legszörnyűbb napunkat éltük át amikor Agyardoktor lekocogott a lépcsőn. de mielőtt fölpattantam volna, visszanyomtak.
- Kateről van szó!- szólat meg lágy hangon- Visszahoztuk de szíve nagyon gyenge, és mivel mindannyian tudjátok, hogy Kate rákos ezért, lenne egy két dolog amiről beszélni kéne! Nem fog tovább élni emberként, de...- kezdett bele abba az utált mondatba amirőlhallani sem akartam
-NA AZT MÁR VÉGKÉPP NEM!- ordítottam fel dühösen- NEM ENGEDEM, HOGY OLYAN PIÓCA LEGYEN MINT TI!
erről szó sem volt, vagyis erről is, de ha akarjátok, a ti fajtátokká is változhat és így sokkal jobb élete lehet.- magyarázta lecsitítva.
-Nem! Nincs más megoldás?- kérdezte Ray halkan
-nincs mivel nincs egy megfelelő donor sem ezért nincs!- magyarázta el újra majd fölfelé ment. És mindenki teljesen magába zuhant. nem is tudom hogy melyik megoldás tetszik jobb.... talán a második... de annak még inkább örülnék ha Kate teljesen meggyógyulna.

Pár sort*sűrűn pislog-tatja szép szemeit!*

10.fejezet

2011-05-01T11:27:00.000-07:00

Jacob szemszög:

Már majdnem átlépve a határt majdnem elrugaszkodott, amikor utánuk vetődtem és leharaptam a pióca fejét. fémet csikorgással hagyta el a testét. Kate pedig hangosan puffanva ért földet. ijedten bámulta a fejet és a testet, majd nézett fel rám....

Kate szemszög:

fel akartam sikítani de nem jött ki hang a torkomon...a hatalmas mutáns farkas bámult le rám, én pedig meg nem bírtam moccanni....aztán szépen lassan tettem a kezemmel és a lábammal egy apró lépést hátra. mivel a földön voltam így elég nehéz volt, de aztán tettem még egyet és vártam. vártam a farkas reakcióját, de az ugyanúgy nézett engem azokkal a hatalmas csokoládé barna szemeivel. aztán hirtelen oldalra kapta a fejét és az erdőből kijött három ugyan akkora vérengző farkas. a fekete a legnagyobb mind közül rám vicsorított, de aztán láttam hogy nem is engem néz hanem azt a valamit ami mögöttem áll. óvatosan lassan a hátra fordítottam a fejemet és meg pillantottam még egy alakot. a hajamnál fogva fölkapott a nő és a torkomra tapasztotta a kezét.
-ha még egy lépést tesz bármelyik korcs is a lány felé. eltöröm a lány nyakát.- sziszegte a farkasok felé. az egyik aki eddig figyelt az a rozsdabarna most vicsorogva morgott a nőre, talán jobban mint a többi farkas.- ügyes kutyák...-vigyorogta a nő- most pedig szépen el engedtek engem és a lányt.- mondta és várta hogy a farkasok ketté váljanak. kaptam még levegőt, de már kevésbé, tudtam hogy a nő így is úgy is meg fog ölni, nincs vitásom efelől. de a farkasok csak nem akartak szétválni, itt a nő a másik kezével végig húzta ujjait az oldalamon majd meg állapodott a kezemnél.- ha nem akarjátok hogy ennek a kis lotyónak ellegyen törve a kis aprócska kacsója félre álltok. - de a farkasok csak nem léptek egy lépés arrébb, hideg kezek fonódtam a csuklómra, vártam hogy eltörje. könyörgően néztem a farkasokra, de ők nem tágítottak. a hideg kezek lecsúsztak az oldalamon újra majd megállapodott az egyik bordámnál.- ha ezt itt eltöröm a kislányka tüdejébe fúródik és meghal.- vigyorogta a nő. a rozsda barna farkas alig bírt egy helyben maradni. vicsorogva toporgott egyik lábáról a másikra, közben pedig figyelmeztetően morgott.

Jacob szemszög:

nem bírtam ki! nem bírom egy helyben maradni, nem elég már hogy hozzá lrt az a pióca de el akarja törni valamiét.
-JACOB!- ordította gondolatba Sam- MARADJ NYUGTON!!
-SAM!! NEM FOGOM TÉTLENÜL NÉZNI AHOGY MEGÖLIK!
-DE NEM UGORHATSZ ENKI EMRT AKKOR MEGHAL!
-MIÉRT? ÍGY NEM HAL MEG HA CSAK HAGYOM?- kiabáltam önkívületlen állapotban, csak a Katet szorongató vérszopóra tudtam koncentrálni. Sam elhallgatott..... a vérszívó újra végig húzta hideg márvány ujjait Kate sima bőrén, majd megállt Kate bordájánál.... ne.. ne...neeee!
.- ha ezt itt eltöröm a kislányka tüdejébe fúródik és meghal.- vigyorogta borotva éles fogaival. alig bírtam megállni hogy ne rontsak neki, de ekkor egy új hang csatlakozott.
-MEGÁLLJ!!!! A CULLENÉK JÖNNEK ÉS SEGÍTENEK! DE VAN ITT MÉG TÖBB VÉRSZOPÓ IS! HA EGYET MEGÖLSZ A TÖBBI ELŐJÖN!- kiabálta egy ismerős hang. aztán megjelent a bozót mélyén Raymond. nem foglalkoztam a srác jelenlétével tovább vicsorogva figyeltem a vérszopót. nem engedhetem hogy bármi baja is legyen Katenek. amint megjelentek a Cullenék a pióca mögött, az eszeveszett rohanásba kezdett, Katet még mindig fogva tartva, Cullenék pedig álltak a határ túloldalán.
-mit álltok ott?- kiabáltam a gondolat olvasó vakondnak.... akik nekilódultak az erdőnek.... már majdnem elértem a nőt amikor a szírt tetején megállt és a tenger fölé lógatta Katet...
-HA MÉG EGY LÉPÉST TESZTEK ELTÖRÖM A NYAKÁT ÉS ELENGEDEM!-rikácsolta a nő.

Kate szm:

a szírt fölött lógtam a tenger a lábam alatt volt és még sok sok méter... a levegőm pedig egyre jobban elfogyott... a kéz pedig a nyakam körül egyre jobban szorított. sírni kezdtem.. igaz tudtam hogy egyszer meg fogok halni, de azt hittem hogy majd szebb halálom lesz... a rozsdavörös farkas eltűnt...de most nem is ő volt a legfontosabb... hanem inkább az hogy mindjárt meg halok.... amikor már azt hittem hogy tényleg végem a vörös farkas az egyik szikla mögül előbukkant és rávetette magát a nőre. az pedig sikítva kapta el a vállamat és egy egyszerű szorítással porrá zúzta majd még fogott rajtam egy utolsó és azzal eltörte a térdemet. majd elengedett... én pedig tehetetlenül zuhantam a mélybe...

Dííj!

2011-04-21T12:04:00.000-07:00

szeretném megköszönni szandíí*- tól kaptam!!!!!

Szabályok:
1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogját)!
2. Tedd ki a logót a blogodra!
3. Írj magadról 7 dolgot!
4. Add tovább 7 embernek (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!
5. Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról!

Akkor a hét dolog rólam:
1.Néha na jó mindig túl pörgött bolond vagyok!!! Hisz a világon nem lennének furcsa emberek ha nem lennének közöttük a bolond kis blogolósok!*.*
2. Nagyon, de nagyon szeretek írni csak nincs időm.
3. Lassan 6 éve annak hogy versenyszerűen táncolok és akrobatikázok.
4.imádom az állatokat.
5. aki eddig megismert az nem csalódott bennem, remélem nem is fognak... ^^
6. Az első kisebb irományom az a Tokio Hotelről szólt, amit az elvileges legjobb barátnőmmel írtunk hatodikban. még most is sokat gondolok rá és olvasom vissza.
7. IMÁDLAK TITEKET!!!! ÉS NAGYON KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASSÁTOK AZ ÉN LÖKÖTT ESZEM ÁLTAL ÍRT UNALMAS TÖRTÉNETET. REMÉLEM TOVÁBBRA IS OLVASSÁTOK EZT A BORZADÁLYT..:D ÉS KOMIZTOK IS MAJD MELLÉ :)

Most pedig akinek szeretném küldeni:
Dorcsa
wonderwold
Kinigusi

9.fejezet

2011-04-19T13:07:00.000-07:00

Hajsza......

Adam

Amikor fölébredtem, megint éreztem a kórházra jellegzetes de mégis oly büdös szag. lassan kinyitottam a szememet, de kicsit homályosan láttam. oldalra pillantottam és láttam hogy a kezemből lógnak a különféle kis csövecskék. oldalra fordítottam a fejemet és meg láttam ahogy Ray ott ül az ágyam mellett.
-szia!- köszönt halkan
-szia! mi a baj?- kérdeztem aggódva
-nem vagyok megfelelő donor. -mondta elhaló hangon, mire én lenyúltam a kezéhez és felhúztam amjd az ágyra raktam.
-semmi baj. Majd biztos találunk megfelelőt.-szorítottam meg a kezét és rámosolyogtam amit ő halvánan, de viszonyzott.-más is van ugye?- láttam az arcán hogy van még valami.
-igen....-néma csönd. kezdtem már kicsit feszült lenni, hogy mit akar mondni, de végül kinyögte. de amit mondott az nem kicsit lepett meg.-apa leszek......-meg állt bennem az ütő. MIIII????
-te....ttessék?
-apa leszek-mondta ki újra a száján
-és ki az anyuka?
-Annabell, itt ismertem meg.
-bassza meg Ray! nekem minden lyukba lehetőleg nőnemibe bele kell dugnod???-kérdeztem felháborodva
-hidd el, hogy én tisztán emlékszek hogy védekeztünk
-de mégis gikszer történt? -hadonásztam a kezemmel.
-nem tudom hogyan-hajtotta le a fejét
-istenem Ray! tuti biztos
-igen-suttogta
-mióta ismered?
-egy hete
-na ne......-dőltem vissza a párnámra- te egy hetes csajt töltöttél föl??? nem értelek, komolyan! anyuék tudják?
-nem, anyáék Európában vannak. gondolom nem nagyon hiányoznak.
-hát ezt eltaláltad. soha sem voltak velem.-emlékszek úgy 10 lehetettem amikor a saját szülinapomat rendeztem meg, igaz senki nem jött el és csak én volt ott, meg Ray. hát boldog szülinapot Kate Miller......sokan kérdezik meg tőlem miért érzek ekkora utálatot és miért nem vagyok velük közelebbi kapcsolatban? talán azért mert amióta Molly megszületett minden a feje tetejére állt. többet voltam a dadámmal mint az édes anyámmal. mert nekik folyton valami üzleti útra kellett menniük, vagy Mollyt vitték fotózásokra divatbemutatókra, szépségversenyekre. engem ez soha sem érdekelt, de az már nagyon is amikor megtudták hogy rákos vagyok akkor még kevesebb időt töltöttek velem. emlékszek amikor egyszer nagy balhét kevertem ebből, Raymonddal. azon veszekedtünk, hogy Molly hogy érdemelhet többet nálunk, amikor mi is a gyerekeik vagyunk. ebből hatalmas ajtó csapkodások és szobafogság lett a vége. a gondolat menetemből Paul ébreszett fel, azzal hogy bejött a szobába.
-sziasztok! -köszönt mosolyogva-jobban vagy? nagyon meg ijesztettél! -ölelt meg majd Rayel is pacsizott.
-igen, jobban.
-sikerült?-fordult bátyám felé aki csak a fejét rázta.- az nem lehet!-háborodott fel. én pedig megfogtam a kezét.
-nyugi, biztos találunk majd egyet.
-lehet, de az a legrosszabb hogy én szeretnék segíteni, de nem tehetem!
-miért? -kapott el rögtön a kíváncsiság
-mert.....-itt újra testvéremre nézett aki csak rázta a fejét.
-miről van szó? -utáltam ha valaki titkol előlem valamit.
-semmi-válaszolták szinte egyszerre.
-jó napot! -jött be a doki.
-jó napot! mikor mehetek haza?-tértem rögtön a lényegre. utáltam itt lenni.
-milyen gyorsan váltottál.-mosolyogta kedvesen.- megvizsgállak és utána megehetsz
hosszas vizsgálatok után végre valahára kimehetek erről a bűztanyáról!!!! éppen az ajtó felé vette az irányt amikor Dakota jött be rajta majd a nyakamba ugrott.
-jaj istenem! annyira hiányoztál! mi történt vele?
-figyelj, ezt majd később... és igen nekem is nagyon hiányoztál, de kérlek hagyjuk el ezt a bűz tanyát... majd otthon elmondom kérlek. -mosolyogtam rá kedvesen amit ő viszonzott. és kimentünk a folyosóra. valaki jött velünk szemben sietős léptekkel, először azt hittem hogy Jake lesz az, de nem ő volt.
-kicsim!-ölelt meg Adam. mi? ADAM??? -anniyra aggódtam érted, és annyira hiányoztál.-csimpaszkodott a derekamba.
-mi a fenét keresel te itt?-lökdöstem a kezemmel arrébb.
-ezt majd otthon drágám-húzott ki a parkolóba.egészen hazáig nem tudtam meg szólalni mert folyton beszélt és beszélt. Paul viszont nagyon furcsán méregetett minket. többször számoltam el magamba 10 ig hogy lenyugodjak, több kevés sikerrel. miután haza értünk rögtön kifelé kezdtem húzni a házból.
-mi a fenét csinálsz itt?
-hozzád jöttem- lépett közelebb, mire én a mellkasára tettem a kezemet és löktem rajta egyet, mire ő seggre ült. fölpattant majd dühös szemekkel közeledett felém.
-wow! mi az nem sikerül kontrollálni az idegbeteg agyadat? mert annyit ittál, hogy az idegsejtjeid belefulladtak...-sértegettem
-fejezd be! nem ezért jöttem! -lépett közelebb és idiótán vigyorgott nehogy valaki is gyanút foglyon, hogy itt éppen valami folyik.
-hát akkor miért? Adam múltkor miattad és a bátyád miatt este 3 napig kómába. gondolkodjál már!!! jaj tényleg az neked nem megy. oppsss!- játszottam azt hogy nagyon bánt. erre ő magához rántott és száját rányomta az enyémre.

Jake szemszög:

éppen Kate felé tartottam amikor megláttam egy srácot előtte, akivel nagyban beszélgetett. szinte lehetett érezni már ilyen messziről is hogy nem éppen kedvelik egymást. aztán hirtelen a srác lesmárolta Katet. miután eleresztette a srác , Kate le akart keverni neki egyet de erre a srác megint ledugta a nyelvét szegény Katet torkán. majd az erdő felé kezdte el rángatni. utánuk eredtem, mert látszott a srácon hogy nem éppen százas.amikor beértek az erdőbe és elbújtam egy bokor mögé, úgy hogy ők ne lássanak de én lássam őket. a pasi újra megcsókolta, mire Kate akkorát lökött rajta amint én is meglepődtem, hogy a srác hátra esett. de az rögötön talpra pattant.. itt valami nem stimmel.
-hogy egy szabad perce sem lehet egy vámpírnak a korcsok nélkül.- sziszegte. tehát itt van a kutya elásva. egy vámpír! megragadta a lány csuklóját ami ropogva tiltakozott Kate fölnyögött és elkezdett vergődni, próbálta lefejteni a fiú kezét a csuklójáról. hirtelen fölkapta a lányt mint egy sózsákot és rohanni kezdett vele. a ruháim szétszakadva és recsegve adták meg magukat és helyet adva a farkasnak aki bennem van. majd utánuk kezdtem rohanni.
-Embry!! nem lépheti át a határt! -ordibáltam gondolatban. és nagyobb tempóra kapcsoltam.
-Leah szólj Samnak!-utasítottam a lányt. már majdnem a határnál voltunk. nem lépheti át! mert onnantól kezdve nem tudok utánuk szaladni. nagyon féltem attól, hogy Kate eltűnik ezzel az ismeretlen mocskos vérszívóval. már majdnem átlépve a határt majdnem elrugaszkodott, amikor utánuk vetődtem és...........

KOMIIIITTTT!!!!!!!!!!!!!!

Sziasztok! Mondani való!!!!!

2011-04-03T09:01:00.000-07:00

Sziasztok!!!! Hírt hoztam!!! a hír nem más mint egy új blog!!!

DEEEE, nem ezen a felhasználón!!!!!

Pinklollipop néven szereplek. ez nem azt jelenti hogy vége ezeknek, csak azt hogy nyitottam egy másik felhasználót!:D

Remélem tetszeni fog!! ;)

KATT IDE!!!!

Pusy:Cserry

Egy Dííj:$

2011-03-28T05:40:00.000-07:00

Szaisztok!!!:D
Wonderworld-től kaptam díjat!!!
amit nagyon köszönök neki még egyszer!!!!

az az igazság hogy nem tudom h kinek adjam ezért aki olvas és akit olvasok az mind megkapja tőlem ezt a díjat!!!:D

a fejezetet meg majd hozom..:D

8.fejezet

2011-03-11T11:00:00.000-08:00

Fájdalom és harag

-mi volt ez?-rohamozott meg a kérdéseivel
-mi? tessék miről van szó?
-a tegnap esti kórházról.-na ettől féltem.most légy okos Domonkos......vettem egy levegőt majd kifújtam
-hát egyszerű kiszáradás. túl sokat izgultam és így hatott ki rám. nem ittam eleget.-mosolyodtam el halványan a hazugságomon. remélem hogy beveszi. pár másodpercig méregette az arcomat majd levette róla a szemét és az erőt kezdte el pásztázni. vette egy mély levegőt majd lassan kifújta és újra rám emelte a tekintetét.
-rendben. és ki ez a srác. Raymond vagy ki?-ajjajjjj...most vagyunk igazi gázban. most elmondjam vagy sem. de ha nem mondom el távolabb tartom magamtól és nem okozok fájdalmat senkinek ha meg elmondom akkor összeveszünk. jajj miért vagy velem ennyire kegyetlen?néztem fel az égre.
-ő az én....-hápogtam mire sikerült összeszednem a gondolataimat.-ő az én bátyám
-hogy mid?-hőkölt hátra felhúzott szemöldökkel és meglepett arckifejezéssel. de ez csak egy pillanat volt.-ez ugye csak egy vicc?-kérdezte összeszűkült szemekkel.
-nem-feleltem bűnbánó arccal
-komolyan mondod hogy az egész csak egy vicc volt?-emelte fel a hangját-mire volt ez jó?-jött közelebb. már a parton jártunk mindenki minket bámult.
-az ember már nem is szórakozhat?
-azt hittem normálisabb vagy-köpte oda
-én pedig azt hittem hogy te pedig nem vagy ekkor pöcs akinek ki van nyalva a segge. mert én vagyok a legizmosabb és a lányok a lábam előtt hevernek. csak tudod mi a gáz? az hogy lelkileg egy kis senki vagy!-ordítottam bele az arcába amit gondoltam róla. pár percig nézte az arcomat dühös szemekkel majd nagy léptekkel eltrappolt. újabb fájdalom nyilat bele a csontjaimba de most a bordáimba majd a lábamba és a kezembe. nem akartam azt hogy az emberek szenvedni lássanak ezért gyorsan kiutat kerestem de elestem egy kőbe. de földre érkezés előtt valaki megfogott. Paul volt az.
-jól vagy? haza viszlek.-kapott fel és a házunk felé vette az irányt. amikor beértünk a házba kénytelen voltam felordítani annyira fájt már a bordám.

Thanks!!!!

2011-02-24T06:22:00.000-08:00

Ahogy láttátok a szövegből is megszeretném köszönni nektek azt hogy már egy éve olvassátok ennek a borzasztóan hülye lánynak a a kitalált bolondságait. nagyon szeretlek titeket nagyon édesek vagytok! és most szeretnék mutatni nektek pár dolgot ami 2010. májusától egészen a mai napig történt:

Oldalmegjelenítések száma böngészőnként:

Firefox: 350 (41%)

Internet Explorer: 316 (37%) Keresési kulcsszavak: cserrybogyesz.blogspot.com,

cserrybogyesz, embry mikor vã©sådik be,

holnap elmegyünk miamiba, ábel nikolett blog

Chrome: 110 (13%)

Opera : 48 (5%)

layout

5 (<1%)

Java:

4 (<1%)

Jakarta Commons-HttpClient:

2 (<1%)

Safari

: 1 (<1%)

Oldalmegjelenítések száma operációs rendszerenként

Windows:828 (99%)

Linux:

1 (<1%)

Other Unix:

1 (<1%)

Oldalmegjelenítések száma országonként: Szeretném megköszönni még hogy

2011.februárjában:342 ember nézte meg az oldalt! köszönöm<3

Magyarország: 766

Szlovákia

Egyesült Államok :

Románia:

Kína:

Kanada :

Horvátország:

Hollandia

: 2

Szingapúr:1

7.fejezet

2011-02-23T12:54:00.000-08:00

itt a fejezet tessék olvasni aztán komikat!!!:D

Ray szemszög:

itt állok a húgomat ölelem mintha a pasija lennék a srác pedig hidegen és dühös szemekkel méreget. annyira élveztem hogy konkurenciának talál. de azt is tudtam hogy Kate fülig szerelmes a srácba, ismertem már annyira csak nem akarta bevallani magának. és egyébként is úgy akarta leélni azt az időt, hogy boldog legyen. és tudtam azt is hogy ezzel csak azt akarja elérni hogy a srác még jobban beleszeressen.
-ő Raymond-vigyorogta bájosan a srác képébe aki egyre dühösebb lett. próbáltam figyelmeztetni Katet hogy elég lesz. de ő rám sem hederített.
-aha.-válaszolta a srác idegesen.
-hello, te biztos Jacob vagy.-nyújtottam felé a kezemet amit ő elfogadott de olyan erővel szorítottuk egymás kezét ahogy csak bírtuk, mikor már ropogtak az ujjaink tudtuk hogy ezzel még a másiknak sem okozunk fájdalmat. de amikor Kate meghúzogatta a pólóm alját elengedtem a srác kezét.
-na mi megyünk, srácok ha nem baj. sziasztok-fogta meg a kezemet. és maga után húzott.-ezt most minek kellet?-sziszegte
-csak jól esett-mondta vállat rántva miközben vigyorogtam.-Kate!-kaptam a karja után- tudom hogy szerelmes vagy belé!-mondtam nyugodtan
-mi? pfff. nem!-tiltakozott habár elég bénán. tudtam hogy amilyen makacs nem tudom meggyőzni igazamról ezért csak ráhagytam- miért kell mindig firtatnod az erődet?
-majd otthon elmondom-mondtam neki még mindig nyugodt hangon de láttam rajta hogy nagyon mérges-Kate nyugodj meg. tudom van pár furcsa dolog ami történt az utóbbi időkben. ami miatt elkellet költöznünk. de kérlek te is tudod mennyi időd van és tudjuk hogy utálod ha ezt mondogatom de élvezd ki addig amíg lehet.-öleltem magamhoz.
-oké.-suttogta halkan.-elhívtak bulizni de mostmár ne menjünk.
-mi van?-toltam el- te bolond vagy? húgi ideje fölébredni! hahó itt áll előtted az élet!
-habár nem is sokáig-suttogta. újra magamhoz öleltem.-jaj amúgy hoztam egy kis ajándékot.-mondtam mire rögtön fölkapta a fejét. elindultunk a kocsimhoz és amikor kivettem belőle a bőröndömet furcsán nézett rám-ebben van de még várj.-mondtam és bementünk a házba. annyira izgatott volt hogy nem bírt lenyugodni. folyton ugrált kérdezősködött. -na szóval...
-mi az mond már!!!-követelte
-ha nem vágsz félbe elmondom. szóval, hoztam egy olyan dolgot amit nagyon fogsz szeretni. mivel.-nyúltam be a táskába és elkezdtem kitapogatni a mappát amiben az ajándék volt.-itt van ez!-emeletem ki a mappát
-ez egy mappa-döntötte oldalra a fejét és az irattartóra mutatott. kinyitottam a kis mappát de pont úgy hogy ő ne lássa mi van benne-szóval ebben itt van az ajándékod ami nem más mint-húztam elő a lapocskákat és amikor felé nyújtottam megláttam azt az aranyos kis csillogást.-ez a dal.-mutattam rá a kottára.
-istenem de jóóó!!!-ugrált majd a nyakamba vetette magát
-még valmi az iskolátok megkért hogy ezt előkéne adnom-mondtam kicsit halkabban
-hogy mi?? mikor? hogyan? tessék?-bombázott a kérdéseivel.
-először vegyél levegőt ülj le majd utána mondom. ezt a számot elő kell adnod a sulidban a bálon!-mondtam lassan
-jól van na nem vagyok fogyatékos nem kell iiiiilllyyyennn lassaaan bbbeeeesssszééélllnniiii-mondta kitágult szemekkel.
-bolond majom!-nyomtam puszit a homlokára
-mikor lesz a bál?
-jah igen a bál holnap lesz-mondtam szerénységet szineleve
-mi??-pattant föl-azt sem tudom hogy kell ezt énekelni.
-dehogy is nem.-mondtam mire ő értelmetlenül oldalra fordította a fejét.-múlthéten már megvolt a szöveg én meg csak hozzáírtam a zenét.-mosolyogtam
-ez aaaz?
-az hát.-válaszoltam.

All my life I’ve been good but now
Whoa, I’m thinking What The Hell?
All I want is to mess around
And I don’t really care about
If you love me, If you hate me, You can’t save me Baby, baby
All my life I’ve been good but now
Whoa, What The Hell?

La la la la la la la la
Whoa whoa
La la la la la la la la
You say that I’m messing with your head
Boy I like messing in your bed
Yeah I am messing with your head
I’m messing with you in bed

All my life I’ve been good but now
Whoa, I’m thinking What The Hell?
All I want is to mess around
And I don’t really care about (I don’t care about)
All my life I’ve been good but now
Whoa, I’m thinking What The Hell?
All I want is to mess around
And I don’t really care about (if you love me)

If you love me, If you hate me, You can’t save me, Baby, baby
All my life I’ve been good but now
Whoa, What The Hell?
La la la la la la la la la
La la la la la la la

órák hosszat beszélgettünk még így már semmi kedvünk nem volt elmenni itthonról. Kate segített kipakolni amikor elkezdett fájni nagyon a keze.-jól vagy? az a baj?
-nem tudom, de már jobb-nyöszörögte.-mostanában szoktak ilyenek lenni.
-ugye tudod hogy ha tovább is fog fájni megint el kell menni.-mondtam lehangoltan. mire ő csak bólogatott.miután kipakoltunk elmentünk fürdeni majd befeküdtünk az ágyamba és tévézni kezdtünk. egyszer csak valaki felnyöszörgött mellettem majd tovább folytatta a szuszogást. elkezdett csörögni a mobilja villámgyorsan a telefonjáért nyúltam és felvettem.-igen?-suttogtam bele
-Ketet keresem-szólt bele egy ismerős méyl ahng. Jacobé volt az.-ott van a közelben?
-igen de alszik.-sutyorogtam halkabban.-mit akarsz?
-csak beszélni akarok vele, meg kell beszélünk egy s mást.
-mond csak majd át adom
-mi vagy te valami posta galamb?-kérdezte dühösen
-nem éppen.
-hát akkor?
-a...aa..ba-nem tudtam befejezni mert Kate kiverte a telefont a kezemből- a kurva életbe Kate!-szidtam húgomat.
-Kate! ott vagy?-szólt bele Jacob. átmászva rajtam ami elég fájdalmasan sikerült, le nyúlt a földre a telefonjáért nem bírtam megállni hogy re ne üssek a fenekére amit ő egy nagy sikítással jelzett hogy ez fájt.-Kate!
-itt vagyok!-lihegte a telefonba.-mit szeretnél?
-beszélni.
-igen, amikor valakit felhívnak az azért van hogy beszélgessenek. na Ray menj már arréb-lökdösött meg egy kicsit. többet nem hallottam belőle mert kiment a szobából.

Kate szemszög:

-szeretnék kérdezni pár dolgot-mondta lassan
-hallgatlak-mondtam hidegen. nem nagyon érdekel hogy mit mond
-ki ez a pasi?
-milyen pasi?-tettem a hülyét
-Kate! ki az a Raymond?-kérdezte mérgesen
-nem érzem hogy fontos lenne neked. jó éjszakát-csaptam le a telefont és vissza mentem Ray szobájába. pont akkor amikor oda értem az ágyához a combomba belenyilallt az az elviselhetetlen érzés. kicsit összecsukot a lábam. testvérem időben nyúlt a karom alá.
-jól vagy?
-igen csak megint belenyilallt.-feküdtem be az ágyába ás közel bújtam hozzá.

másnap reggel:

Selena Gomez hangjára keltem kicsoszogtam a konyhába a bátyám már nagyban reggelizett. a tévében pedig Year whit out rain c. száma ment. leültem bátyám mellé aki elém tolt egy bögre gőzölgő teát.-köszi-motyogtam álmosan
-Paul keresett-mondta ő is álmos hangon.
-oké majd felhívom.-mentem ki az udvarra. leültem a lépcsőre és csak néztem az utcát és azon mászkáló embereket. etettem a lépcsőre a bögrét és bementem a telefonomért. megkerestem a telefonben Paul számát és már tárcsáztam is. a harmadiknál már felvette.
-igen?-kérdezte álmosan
-szia Paul, Kate vagyok. föl ébresztettelek?-kérdezte félve
-nem már fent voltam voltam nálatok is de még aludtál aztán most egy kicst elaludtam
-milyen volt a buli?
-nem mentünk. Jacobnak nem volt kedve.
-és miért kerestél?-kérdeztem nagy nehezen. reméltem hogy Jake nem miattam nem akart elmenni.
-csak azért ha van kedved akkor ma is lemehetünk a partra a tesód kíséretében.-mondta. micsoda a tesóm? ő tud róla??-igen tudom róla.. de Jacob még nem. azt szeretnénk ha te mondanád el neki.
-nem. nem azért mert szívatni akarom, hanem azért mert így távol tarthatom magamtól-mondta elkeseredetten
-elmegyek hozzátok és elmegyünk sétálni oks?
-ühüm-mondtam. éreztem ahogy a sós könnycseppek lecsordulnak az arcomon. most meg miért sírok? talán tényleg nekik van igazuk. ekkor csöngettek megtöröltem a szememet és kimentem a kapuhoz kinyitottam és beengedtem Paul. fölvettem a lépcsőröl a teámat és leültem újra a helyemre. leült mellém és át ölelt, ráhajtottam a fejemet a vállára. a nappaliból éppen Nicole Scherzinger-don't hold your breath c. száma ment. elkezdtem énekelni.
Move on don’t look back
I jumped off a train running off the tracks
Love is gone face the facts
A bod movie ends and the screen fades to black
What you did to me boy I can’t forget
If you think I’m coming back

You can’t touch me now there’s no vision left
If you think I’m coming back don’t hold your breath
What you did to me boy I can’t forget
If you think I’m coming back don’t hold your breath
Don’t hold your breath

You can’t touch me now there’s no vision left
If you think I’m coming back don’t hold your breath
What you did to me boy I can’t forget
If you think I’m coming back don’t hold your breath.

-nagyon ügyes vagy-suttogta Paulén pedig biccentve megköszöntem a bókot.-ahogy hallottam te fogsz énekelni a bálon, de csak én tudom.
-igen így van-suttogtam elhalóan.
-na gyere legyél már egy kicsit boldogabb. kelj fel!!!-állt meg előttem.

*********************************

itt álok és mindjárt fel fogok menni és annyira izgulok hogy majd mit fognak szólni. a lábamba újabb fájdalom cikázott végig.
-minden rendben?-kérdezte aggódva bátyám.mostanába elég sokszor van iylen
-igen de egyet ígérj meg! ha össze esek és bevisznek a kórházba maximum Paulnak árulhatja el az orvos vagy te másnak senkinek. kérlek.-könyörögtem mire ő csak megölelt. már csak pár perc választott el attól hogy a suli megismerjen engem és a hangomat.. a szám vége felé járhattam amikor megint csak belenyilallt a fájdalom a lábamba, de most már más hova is. próbáltam állva maradni és biztatni mindenkit hogy jól vagyok. a legfurcsábban Paul és Ray nézett. egyszer csak akkora nagy fájdalmat éreztem a csontjaimba hogy már nem bírtam tovább és elájultam. gondoltam hogy hova kerülök. egy kórházba.
-ébredezik!-mondta az orvos majd kitessékelt mindenkit a szobából kivéve Ray-t és Paul-ti tudjátok hogy mi a baja Katenek. és tisztában vagytok vele hogy ha nem kap donort akkor meghal.
-Dr.Cullen és ha valaki ad donort akkor meg menekül?-kérdezte remegő ajkakkal Paul. mire csak az említett doktor csak bólogatott majd magunkra hagyott.-miért nem mondtad el hogy csontvelő rákban szenvedsz?-kérdezte már majdnem sírva Paul
-nem tehettem normálisan akartam leélni azokat a napjaimat amik meg vannak számlálva. és nem úgy hogy vigyáznak rám. szeretném úgy leélni életem utolsó pillanatait hogy megelégedtem az élettel és nyugodt szívvel hagyhatlak itt titeket és vigyázhatok rátok föntről-mondtam sírva-kérlek ne szóljatok senkinek. a családom már tudja de nem szeretném ha bárki is megtudná. mondjátok azt hogy egy egyszerű kiszáradás volt az oka mindnek. kérlek.-ők csak beleegyezően bólintottak. amikor hazaértünk Jacob rögtön beszélni akart velem. gyorsan bevettem még a gyógyszereimet és kimentem az ajtóhoz.

6.fejezet

2011-02-23T03:44:00.000-08:00

Az a rohadt nap hogy miért kell belesütnie a szemebe....süt a nap? föl egyenesedtem és lassan kinyitottam a szememet és tényleg sütött a nap! lassan kimásztam és az erkélyhez lépkedtem. ráraktam a kezemet a kilincsre majd lenyomtam és amikor kinyílt az ajtó forró levegő kapott bele a hajamba. ez csak egy vicc lehet. lehunytam a szememet és úgy élveztem a nap sütést. valaki csöngetett. lerohantam a lépcsőn és kinéztem az ablakon.Paul állt ott félmeztelenül integetve. kinyitottam az ajtót majd a kaput.-jó reggel Csipkerózsika!-kapott fel és megpörgetett maga körül.-nem vetted fel a mobilod és csöngettem is már úgy fél órája.
-jjaaaj basszus!tényleg a mobilom kiesett a kezemből amikor neki ütköztem Jacobnak mert vissza akartam adni a dzsekid. a csöngetéssel kapcsolatban pedig aludtam. bocsi.
-semmi baj-mondta és arrébb álltam a kapuból hogy be tudjon jönni.-jó a pizsid.-mondta amikor a bejárati ajtót is becsuktam. egy egyszerű spongya bobos topp ami kicsit már meg volt gyötörve és egy rövid nadrág
-köszi szerintem is!-vigyorogtam
-na jössz a partra?
-tessék?-kérdeztem bambán
-jössz a partra? olyan jó idő van.
-persze. kérsz valamit?
-nem köszi. de siess. futás egy kettő. meleg csak ma lesz!-mondta és a lépcső felé kezdett tolni és rácsapott a fenekemre- opsz! ez muszáj volt!-vigyorgott kajánul. én pedig ráöltöttem a nyelvemet. fel szaladtam a lépcsőn de hallottam hogy valaki jön utánam.-jöttem megnézni mit veszel fel.
-képzeld valami ruhát!-tájokoztattam
-oké. de valami fürdő ruhát vegyél fel mert megyünk úszni.-mosolyogta és rácsuktam az ajtót.-segítsek kiválasztani?-kérdezte az ajtó túloldalán állva.
-nem kell köszi.-előkaptam egy barna rövid nadrágot, majd a fürdőruhámat ami szintén barna volt a felsőjén pedig flitterek.majd rá egy egyszerű toppot. Paul újra dörömbölni kezdett az ajtón-mit akarsz?
-legfőképpen bejönni.-kinyitottam az ajtót-ennyi csak a kilincset kellett volna lenyomnom?-kérdezte bambán mire én csak nagy mosollyal bólogattam.-na irány!-mondta és fölkapta a kis szekrényemről a napszemcsimet és a fejébe nyomta. majd a lehúzott az emeletről.-gyerünk vedd már fel gyorsabban a cipőt-toporgott az ajtóban én bent voltam a kis szekrényszerű szobánkba és hezitáltam hogy melyik cipőmet vegyem föl. egy sima saru mellett döntöttem.-végre-mondta és kihúzott a házból le a partra. amikor leértünk már szinte a fél La Push és Forks lent volt, volt aki szörfözött volt aki csak úszkál, és volt aki csak szimplán homokozott vagy napozott. leültünk a homokba. leemeltem Paul fejéről a szemüveget és felvettem.-hé!-morgolódott. hátra dőltem és élveztem a nap sütést.
-szokott ilyen meleg lenni?-kérdeztem
-általában kéthetente egyszer biztos, de mivel mindjárt június van ezért van ilyen meleg.-jó nem volt annyira meleg mint Olaszországban vagy Görögországban vagy éppen Magyarországon. valaki eltakarta a napot.
-hhhééé ne már.-toltam fel a szemüvegem és Paul vigyorgó képével találtam szembe magamat.-menj már. napozni szeretnék!
-oké, de ezt előtte vedd le.-húzta le a napszemcsim.-és jobb hogyha ezt is-mutatott a felsőmre.értetlenül néztem rá. de azért levettem. amikor valaki fölkapott és a vízbe sietett velem. eszembe jutott a múltkori eset
-nneeeee kérlek neee!-sipítoztam ijedten. nem azért mert nem akartam vizes lenni mert imádtam a vizet hanem azért mert féltem, és nem tudtam mi is volt az a valami.-neeee!-sikítottam amennyire hangosan tudtam majd a cipelőmre néztem nem volt ismerős. rápillantottam Paulra, és ő is rájött hogy éppen mi jár az eszembe. szinte egyszerre kapcsolt az agyunk éppen elindult amikor már késő volt leugrottak velem együtt egy kisebb kis szirtről. sikítva kapaszkodtam bele az ismeretlen valaki nyakába. a langyos víz átjárta minden porcikámat majd amikor teljesen leértünk a víz aljára egy erős kéz kezdett fölfelé húzni. pont elfogyott a levegőm amikor fölértünk a víz tetejére
-ez király volt!-mondta az ismeretlen mellőlem. rápillantottam arra a valakire aki fölhúzott Paul volt az. -jól vagy?-fordult felém a srác-Embry Call-mondta
-Kate..Mmm.iller, Kate Miller-nyögtem ki remegő ajkakkal. az adrenalin dübörgött az ereimben.-hogy értél ide ilyen gyorsan?-néztem rá Paulra.
-gyors vagyok, hidd el sok dolgot nem tudsz rólam. jól vagy?
-persze.-mondtam és kifelé kezdtem úszni. amikor valaki elkapott hátulról és vissza rántott.
-jó reggelt. vagyis szia-motyogta a fülembe.-nálam maradt a telefonod
-Jacob engedj el!-mondtam és próbáltam kiszabadulni az erős karjai szorításából.fél délelőttöt a vízben töltöttük. majd én kimentem a vízből és kifeküdtem az egyik sziklára. olyan jól sütött a nap az égen is csak pár bárányfelhő kergette egymást. amikor már kicsi megszáradtam oda battyogtam a fiúkhoz.
-itt a mobilod.-nyújtotta oda a telefont. én pedig csak biccentettem-valaki hívott többször is meg küldött üzenetet. Ray hívott de nem vettem fel.-amikor kimondta Ray nevét el kellett magamat kuncognom mert látszott ajta hogy féltékeny. de nem akartam elárulni neki az igazat. ezért csak folytattam a színlelést. fölcsúsztattam a telefonom és megnéztem az üzeneteket.
1. üzenet. 21:30

Raymond

szia kis csaj most értem ide Port Angelesbe. az út nagyon hosszú volt főleg kocsival és Nick társaságában......Nick egy ideig velem jött majd úgy döntött hogy inkább haza megy. de nem is baj. így legalább nem kellet hallgatnom hogy mennyit áradozik rólad.....na mind egy most megálltam egy panziónál. ahogy hallottam anyuék nincsenek otthon szóval ha van kedved akkor elmehetünk valahova bulizni ma. Ray
2.üzenet. 6:30
most indultam tovább, úgy negyed 11 felé oda is érek, de szerintem előtte még megállok pár helyen.
3.üzenet,8:00
Bocsi de késni fogok, lehet hogy csak délután érek oda. sajnálom
4.üzenet8:30
mi van veled? miért nem válaszolsz? haragszol rám??

ezzel az üzenettel és körülbelül 30 nem fogadott hívással véget is ért. hhhhjjjúúj. gyorsan írtam Raynek egy sms-t hogy miért nem írtam vissza neki és hogy nem baj a ha később jön csak érjen ide. egy kicsivel később felhívott és az mondta hogy most ért haza és hogy szeretne látni.
-srácok nekem most mennem kell.-mondtam szomorúan
-kár pedig, na de mind egy akkor jössz este?-kérdezte Paul miközben segített pakolászni.
-szerintem igen majd írok valamit.
-oké. tessék-nyújtott oda egy lapocskát. kihajtogattam és benne volt a száma. eltátogtam egy köszit. majd elköszönve rohantam haza felé. a cipővel a kezembe a felsőm is a karomon lógott, de nem érdekelt úgy szaladtam Raymond elé.
-sziiiiaaa4-sikítottam már az utca végéről ő pedig felém fordulva tárta ki karjait. midnen cuccot kiejtve a kezemből vetettem be magamat a kezei közé.....

Jacob szemszög:

tudom, nem jó ha valakit meglesünk, de ez most más, vagy nem? mind egy a lényeg az hogy utána jöttem. láttam ahogy egy puccos kis Volvóból kiszállt pasi nyakába ugrott. a kezem ökölbe szorult és úgy néztem ahogy Kate annak az ismeretlen Ray nevű srác nyakában csüng........

Kate szemszög:
-istenem annyira hiányoztál!-mondta a nyakába hajolva
-te is kiscsaj! na de gyere.-hajolt le az eldobált cuccaimért.-elmegyünk sétálni?
-persze de ezt előtte tegyük le.-mutattam a dolgaimra. bevittük a házba majd újra kimentünk hogy egy jót sétáljunk. a parton jártunk amikor megjelentem a fúk. elől csörtető Jacobbal.
-szia Jacob
-hello-válaszolta hidegen-ő ki csoda?-erre a kérdésre vártam. mivel Ray-t tájékoztattam a dologról és bele is ment csak átölelte a derekamat és elmosolyodott. ez a fejet látni kellett volna amit Jacob vágott......

5.fejezet

2011-02-16T10:22:00.000-08:00

Végre Paul megjelent a fával amit úgy 10perc után sikerült meggyújtani.
-mióta éltek itt?-kérdeztem megtörve a tűz ropogásának hangját
-itt születtünk-válaszolták
-ááá értem.
-és te?-kérdezte kíváncsian Jake
-aki kíváncsi az hamar megöregszik....-mondtam mosolyogva....
-most miért?-méltatlankodott.
-hogyha elmondanám, hogy hol születtem szerintem tuti hogy nem tudnád!-tájékoztattam a két fiút aki csak boci szemeket elővéve néztek rám.-nem!jelentettem ki kevésbé határozottan.
-na most komolyan! itt Amerikában?
-nem
-Európában?-kérdezősködött tovább Jacob. innen már nem szabadulok.
-tudod hogy kurvára akaratos vagy???-kérdeztem tőle unottan- igen ott-sóhajtottam.- de ennél többet nem árulok el.-zártam le a témát. amit ők meglepetésemre be is tartottak. a csöndbe burkolódva próbáltam megfejteni mi húzott le a víz aljára. ember tuti nem lehetett de olyan volt a fogása mint egy embernek nem mint egy állatnak.....ez furcsa az biztos....
-hallod?-lengette előttem a kezét Paul
-mi? tessék?
-nem figyeltél mi?
-nem épen. mi volt a téma?
-az, hogy holnap jössz velünk bulizni?
-ööö milyen nap esz holnap?-teljes kiesés azt sem tudtam milyen nap van ma talán péntek......,
-szombat..-válaszolta halkan Jake
-őőő talán. meglehet attól függ mikor jön haza a bátyám..de lehet.-válaszoltam hosszas számolgatás után.
-oké. akkor ha eldöntötted-nevette Paul. akkor minket itt mindig megtalálsz.-állt fel és felhúzott engem is.
-rendben. hát akkor sziasztok. és még egyszer köszi a dzsekit Paul. -vettem le a hátamról és vissza nyújtottam neki.
-nem kell. maradjon rajtad. tisztára átáztál. meg egyébként is haza kísérünk.-mondta és vissza terítette a hátamra de én levettem róla.
-de hogy is!-tiltakoztam- menjetek haza nyugodtan. gondolom elég messze laktok innen. haza talállok.
-nem arról szó sem lehet. nem ajánlatos este mászkálnod egyedül-oktatott ki Jacob-elég sok mostanában a gyilkosság erre felé.
-de nee!-mondtam mire ők két oldalról benyúltam a karom alá és fölkaptak. a lábam pont nem ért le a földre.-tegyetek le. kérlek. nem kell kísérgetni mesze laktok innen.-kapálództam
-az igazság az, hogy. szinte majdnem a szomszédod vagyok-válaszolta Paul. -Jake pedig három sarokra lakik innen.-tettek le a kapuban. milyen gyorsan haza értünk.
-hát köszönöm, hogy haza cipeltetek...-nevettem
-holnap becsöngetek hogy jössz-e
-oké rendben. szerintem anyuék meg a húgom nem lesz itt....
-nah szia. jó éjt.-hajolt közel Paul és nyomott az arcom két oldalára egy-egy puszit és ropogtató öleléssel indult el.
-hát..-vakarta meg a tarkóját Jake
-jó éjszakát-öleltem meg kedvesen
-neked is-suttogta a nyakamba és nyomott egy puszit az arcomra. én pedig pironkodva mentem be a házba. ekkor jutott eszembe hogy magamon hagytam a dzsekit. kiszaladtam az ajtón, hogy Pault megtaláljam de amikor kiléptem a kapun beleütköztem valakibe.
-áúcs-ültem seggre
-jól vagy?-fordult meg Jacob-mit keresel itt?
-éppen Paul dzsekiét viszem vissza.-magyaráztam amikor talpra állított
-a-a nem viszed most vissza.-tolt a ház felé.
-de nem.-fordultam meg
-de. a dzsekit meg majd holnap vissza adod neki.-magyarázta-és most menj aludni
-egyáltalán mit keresel itt?
-ööööö.....csak telefonáltam-magyarázta elég bénán.-és betessékelt a házba.-jó éjt-puszilt arcon és kiindult a kapun. fáradtan rúgtam le a cipőmet és felcsoszogtam a szobámba. ledobtam a dzsekiket a székre és felkaptam a pizsimet és a fürdő felé vettem az irányt. miután lefürödtem és rendbe tetem magamat a lefekvéshez becsoszogtam az ágyamba.lefeküdtem és megakartam nézni hány óra de nem találtam a mobilom. áá ne már! biztos kiesett amikor beleütköztem a benga nagy Jacobba! sóhajtva hunytam le a szememet...

Jacob szemszög.

itt állok még mindig a kapujukba mint egy hatökör. a telefonja a kezembe van. most már nem csöngethetek be, hogy HELLO itt a mobilod! istenem ekkora kretént. majd holnap vissza adom neki, de lehet, hogy keresi. istenem olyan vagyok mint valami szerencsétlen szar darab.....lehajtott fejjel kullogtam haza felé. egész úton azon gondolkodtam mi húzhatta le Katet a víz alá. a szagát nem éreztem az a valami pedig úgy fogta meg a bokáját mint egy ember. vérszopó tuti hogy nem lehetett, de hát akkor mi??? ezekkel a kérdésekkel mentem be a házba és ültem le apám mellé a tv-hez.

Elhatalmasodtak boldog emlékei, és megsemmisítették, amit józansága már-már felépített. Az ész hiába küzd az ilyen emlékekkel; szigorú próbálkozásai csak erősítik varázsukat.

4.fejezet

2011-02-05T11:30:00.000-08:00

sziasztok itt a fejezet remélem tetszik majd neketek kérlek írjatok komit.....könyörgő szemekkel nézem a monidtort léccike írjatok!

pontosan 5 órakor csöngettek, mosolyogva nyitottam ki az ajtót de előtte felkaptam a dzsekimet és a tornacipőmet. Paul a kapuban várt. lesasszéztam a lépcsőkön majd ki a kapun.
-jó napot kisasszony. mi ez a jó kedv?
-nem örülhet az ember?-kérdeztem kuncogva
-már azt hittem, hogy azért örülsz mert, hogy láthatsz.-vágott elszontyolodott képet mire én csak átöleltem izmos testét.- na ezt meg tudnám szokni. ilyen szexi csajok ölelgessenek-nevette
-barom-mondtam és előre ugráltam.
-te tényleg nagyon jó kedvben vagy- mondta amikor hátulról elkapott és úgy cipelt.
-kedves nem akarnál letenni?
-nem igazán. lehet, hogy nem adatik meg még egy ilyen esély mint ez, hogy ölelgesselek.
-akárhányszor megölelhetsz csak most tegyél le kérlek.-mondtam sipákolva mert már alig kaptam levegőt
-kicsit összenyomtalak?
-aha talán egy csöppet......-szuszogtam majd Paul belecsipaszkodott az ujjaimba és maga után kezdett húzni.
-tegyél úgy mintha a csajom lennél. kérlek.-nézett rám bocsi szemekkel amiknek nem lehet ellen állni.
-ezt még valahogy kárpótolnod kell-morogtam.-mire kell ez?-mutattam a kezére ami a derekamat ölelte.
-hidd el jó lesz látni ez bizonyos személy ejét-nevette. tudtam kiről van szó.
-ő is ott lesz?-kérdeztem elkeseredve
-igen, és pont azért kell ez a színjáték. mert akkor örökre lerázhatod magadról
-nem hinném, hogy majd pont le mászik rólam.-fintorogtam.
-figyelj fogd fel pozitívan.-bíztatott
-és ebbe mégis mi a pozitív?-kérdeztem mérgesen
-az hogy egy ilyen jó állású és szexi srác lehet veled.
-ezt most viccnek szántad akkor most nevetni kéne. de valahogy nem megy. áhh tudom miért! TALÁN AZÉRT MERT AZ EGOISTA SEGGFEJ OTT LESZ!-hadonásztam a kezemmel és valakit megcsaptam.-áhhh bocsi nem direkt.......
-semmi baj-fogta a kezemet ami nekem jobban fájt mint neki. és ekkor rá néztem és kitéptem a kezemet a kezéből.-ahogy kivettem a szavaidból én lennék az az egoista seggfej.
-wow....ezt valaki megsúgta neked vagy éppen a nagy egód segített??-pislogtam rá sűrűn. mire szomorú arcot vágva nézett rám. Paul kicsit arrébb húzott.én pedig szem forgatva leültem a homokba. ő is levetődött mellém.
-kérlek légy vele kedvesebb.-sutyorogta a fülembe.
-arra ne is gondolj.-sziszegtem vissza és hátra dőltem.
-csak arra kérlek hogy legyél vele egy csöppnyit normálisabb. nem annyira paraszt mint amenniyre látszik.-mondta
-ezt hallottam Ryan!-morogta oda Jake
-és most mi lesz Black?-kérdezett vissza pimaszkodva. majd mind a kettőjük szeme rám szegeződött egy pillanatra majd cinkosan össze néztek . éreztem hogy valami baj lesz ezért kivettem a kulcsot a telefont és a fontosabb cuccokat a zsebemből. jól éreztem mert a két srác fölkapott a vállára és úgy vitt be a vízbe.
-engedjetek el!
-te mondtad-mondták egyszerre és kiugrottak alólam én pedig belepottyantam a vízbe. nem ért le a lábam, éppen felfelé kezdtem úszni amikor valaki lehúzott. pár másodperc után egyszerre kiáltottak fel-KATE!!!!!!!-kiáltották de én még mindig lent voltam a víz alján és próbáltam megszabadulni attól a valamitől ami megfogta a bokámat. rúgtam kapáltam, de kellett az életet adó oxigén. de még mindig nem engedett el. valaki viszont felfelé kezdett húzni. belecsimpaszkodtam a nyakába. a másik pedig próbálta lefejteni a valami kezét a bokámról. amikor végre sikerült neki én már eszméletet vesztve kerültem a felszínre.-isten bassza meg Kate ébredj fel!-kiabálták körülöttem a hangok. majd kitisztult és már csak eg y ember hangját hallottam. újra megnyomták a mellkasomat amikor már végre sikerült felköhögni a hideg sós vizet.-Kate. istenem végre-suttogta megkönnyebbült hangon. és átölet jacob. én pedig amikor észhez tértem ellöktem magamtól nehéz testét.-jól vagy?
-engedj el jó!-egymásra néztek Paulal és felnevettek
-tökéletesen jól van-kacagták. én pedig vacogó fogakkal indultam el a cuccaim felé. valaki átölelt hátulról.-fáztál nem?-kérdezte Paul
-menj....máá...rrr-dadogtam a fogvacogástól. elengedett és a hátamra terítette a dzsekimet majd a sajátját is rám terítette ami kétszer akkora volt.- de jjj...ó ill..ata van...-vacogtam és újra beleszagoltam az isteni illatú dzsekibe.
-hát igen. akinek jó parfüme van.....Látod Black én megmondtam hogy imádni fogja a csaj az illatot.-kacsintott haverjára aki szemforgatással válaszolt.
-ti nem fáztok?
-nem, jó a test fűtésünk.-néztek egymásra. leültek mellém a homokba és úgy néztük a mostmár csillagos eget. -mi lenne ha gyújtanánk egy kis tüzet?-kérdeztem még mindig fázva.
-de persze-mondta Paul és föl állt, hogy hozzon valmait amivel be tudunk gyújtani. így kettesben maradtunk Jake és én.
-még mindig fázol?-kérdezte félénken
-nem-mondtam hidegen. ő is újra a tengert kezdte bámulni.
-miért nem bírsz?-törte meg a több perce tartó csendet.
-tessék?
-miért nézel úgy rám mint a valami undorító csövere.
-mert már bepróbálkotztál a hülye csajozós dumáddal. és ezt nem szeretem..mondtam és felnéztem az égre majd amikor megint közbe lépett a kínos csönd felé pillantottam és azt láttam, hogy ő is néz engem. -mi az?-kérdztem
-semmi. tényleg. csak ez nekem olyan furcsa....
-mi talán az, hogy én nem vagyok oda érted úgy mint a többi lány a suliban. vagy az a problémád higy én nem vetettem magamt be az ágyadba és adtam meg magamat....én már elmondtam az én szememben akkora vagy mint egy szem borsó.-mondtam neki el a véleményemet. nem szólt vissza semmit csak bámult maga elé..... kcisit megsajálntam de annyira azért ismertem hogy tudjam ez csak álca.........

3.fejezet

2011-02-03T04:51:00.000-08:00

egész este folyamán engem bámult. zavart az ahogy nézett..... de hál' istennek vége lett ennek a csodás vacsorának és haza felé indultunk. egy jó dolog viszont volt. NINCS HOLNAP SULI!!!!! miután hazaértem bekapcsoltam a gépet de mivel megint nem volt rajta semmi érdekes így lecsuktam és kiültem az erkélyre. imádtam ezt a csillagos eget ami itt volt. a parton ami közel volt srácok mentek és a ház felé haladtak. éppen az erkély előtt mentek el amikor az egyik srác térdre borult.
-drága Kate ne kéresd magad!
-takarodj haza Jake mert Billy megtudja!-kiabáltam és visszamentem a szobámba. el akartam menni fürdeni de előtte oda mentem az ablakokhoz és az erkélyhez és behúztam a függönyt. fürdés után lementem a nappaliba és leültem apu mellé nézni az CSI-t. nem sok alkalom volt, hogy apuval néztük a tv-t. szinte mindig a húgommal és a bátyámmal néztük ezeket a műsorokat. anyu és apu folyton utazgattak. mindenki azt hiszi, hogy elvagyok kényeztetve, de nem. engem soha nem halmoztak el különféle ajándékokkal. jó lehet, hogy orbitális nagy házban lakok és gazdagok a szüleim., DE SOHA nem éltem úgy mint Rihanna vagy 50cent. nem is bántam. amikor vége lett a résznek fölmentem a szobába nyomtam apu és anyu arcára egy jó éjt puszit és elmentem aludni. reggel 9-kor keltem fel. lebattyogtam a lépcsőn és csináltam egy pohár kakaót. a ház üres volt, Molly valamelyik kis barátnőjénél van. a hűtőn pedig volt egy cetli amint az volt, hogy be kéne vásárolnom. megittam a kakaót. majd elmostam a poharamat és felmentem a szobába, hogy felöltözzek. miután rendbe szedtem magamat és felkaptam a listát, hogy feltöltsem a készleteket. egy aranyos kis bolt volt. a pult mögött ismerős srác állt. amikor már megvettem a kenyeret s a többi élelmiszert a kasszához álltam.
-szia Kate.-köszönt rám
-szia.....
-Paul- nyújtotta a kezét amit én készségesen megráztam.-még valami?
-nem kösz. öhm...figyelj Paul.-vettem le a pultról a szatyrokat.-lehetne egy kérdésem?
-persze. mond
-hhh-sóhajtottam.-erről nem beszélhetsz senkinek! neked bejön Dakota?-kérdzete egy nagy nyelés után. láttam ahogy Paul arca megmerevedik
-ő kérdezi?-kérdezte reménytől csillogó szemekkel.
-azt nem árulhatom el.
-és ha azt mondom, hogy segítek kivinni a cuccokat és közben beszélgetünk?-rebegtette meg a szempilláit.
-na gyere-adtam be a derekamat ésa kezébe nyomtam egy szatyrot-nem baj?
-nem úgy is végeztem. szóval.......
-szóval......
-ha azt mondom, hogy bejön akkor mit válaszolsz rá..?
-azt, hogy neki is nagyon tetszel-suttogtam
-ez nagyon jó-torpant meg- csak....
-csak?
-félek....
-tessék?-kérdeztem kicsit megrökönyödve
-félek...
-mégis mitől?
-a visszautasítástól.....-sóhajtotta és leült az egyik farönkre.
-Paul-guggoltam le elé.-ettől pont nem kell félned. hidd el ahogy Dakota mesélt rólad istenem azt hittem, hogy menten oda hányok attól a romantikától-kuncogtam mire egy szúrós pillantást kaptam.-na tudod, hogy csak vicceltem.
-igen persze
-Paul fel a fejjel! na mosolyt!-vigyorogtam a képébe mire ő csak fintorgott.-na gyerünk nem látom azt a mosolyt. olyat szeretnék látni mint tegnap amikor Jacob az erkély alatt baromkodott.-mire megkaptam az a kis kedvest mosolyt amire vágytam.-na és akkor most már beszélj vele mert ő várja, nem is tudod mennyire.-kacsintottam rá. és felhúztam a rönkről. újra a ház felé vettük az irányt.
-ugye tudod, hogy nagy házatok van.-mire én csak bólogattam és beinvitáltam a házba. tátott szájjal nézte-te ez....
-nagy? na csukd be a szád mert bele száll a légy.-nevettem és a konyha felé kezdtem húzni. leültettem az egyik bár székre amíg én kipakoltam.-te vagy az a második ember a suliból aki bejött a házba.-hajoltam ki a spejzból
-komolyan? ez megtisztelő -hajolt meg a spejz ajtajában.
-tudod, hogy jó humorod van?
-persze-nevette
-kérsz valamit?
-nem köszi-leültünk a nappaliba a kanapéra.-figyelj...
-igen?
-Jacob..-kezdte el de én közbe szóltam
-kérlek mond meg a haverodnak, hogy engem nem érdekel....és ne zaklasson tovább
-oké.csak ezt szerettem volna tőled. mit szólnál ahhoz hogyha este elvinnélek az egyik ismerősömhöz.
-oké rendben.-mosolyogtam. Paulnak hirtelen mehetnékje támadt és megállapodtunk a délután 5-nél. ezután már csak feküdtem tv-ztem. majd 4 felé felmentem és előkészültem. felvettem egy sötétebb csőnadrágot és egy mintás felsőt. hozzá pedig egy türkeiszes zöld sálat és ahhoz pedig egy pink fülbevalót.

2.fejezet

2011-02-02T12:08:00.000-08:00

apu valami üzlettársa és a családja jött át. na arról ne is beszéljünk hogy a 12 éves kislány az én korombeli a lóf*szt. anyu leragadt a 10 éves időnknél. fent ültem a szobámban. majd úgy 10 felé elmentem fürdeni és utána befeküdtem az új ágyamba a cuki kis párnáim közé. reggelnapsütésre keltem fel. kicsoszogtam az ablakig és kinyitottam. a várt meleg szellő helyett hideg csípős szél fújt az arcomba. mire észbe kaptam a hideg levegő átjárta az egész testemet. becsuktam az ajtót és előkészültem az iskolára. milyen jó lesz megint új közegbe kerülni. remélem hogy Taylor hamar ide ér. Taylor a bátyám volt. ő még Teneseeben maradt elköszönni minden ismerősétől. elővettem egy egyszerű farmert é hozzá egy virágos tunikát majd egy fekete blézer szerű valamit. megmostam az arcomat föltettem egy egyszerű feketés sminket a hajamat pedig egyszerűen hagytam hogy könnyedén omoljon a vállamra. fölvettem a kedvenc fekete csizmámat és felkaptam a táskámat és levágtattam a lépcsőn. az asztalról felvettem egy almát és az iskola felé vettem az irányt. semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez. új iskola, új emberek, és én leszek az kis újonc. amikor beléptem az iskolakapuján szinte az összes szempár rám szegeződött.....az iroda felé vettem az irányt. a nő kedves volt velem még sok szerencsét is kívánt. remélem nem lesz rá szükség. az első órám biosz volt. egy lány mellett volt hely. a tanárnak oda adtam a papírkát ő pedig a kezembe nyomta a biosz cuccot. leültem a lány mellé aki kedvesen nézett rám.,
-Dakota vagyok-fordult felém a lány
-öhm...szia Kate-ráztam meg a lány kezét.
-most jöttél ugye?
-igen tegnap....te mióta élsz itt?
-már születésem óta.-becsengettek végigültük az unalmas biológia órát amit hál istennek az könnyített meg hogy Dakotával végig beszéltük az egészet.-figyelj milyen órád lesz?
-öhhh azt hiszem matek-fintorogtam
-úhh nekem kémia. mi lenne ha ebédkor találkoznánk ugyan itt?
-igen az jó lenne. köszi- mosolyogtam. elbúcsúztunk egymástól és elindultunk az óráinkra. vártam már hogy ebéd legyen. végre vége lett az óráknak és a biosz terem felé vettem az irányt. amikor a terem felé mentem neki mentem egy lánynak. tuti ő lehetett a suli nagy csaja mert miután neki mentem egy csapat lány jött oda. egy gyors bocsival elintéztem az egészet és újra a terem felé vettem az irányt.-fúúú bocsi a késésért
-nem baj. na gyere.- leültünk az egyik asztalhoz tálcánkon egy almával és egy üveg vízzel.-na szóval akik ott ülnek-mutatott mögém mire én csak egy pici pillantással néztem hátra.- ő ott a suli kis üdvöskéje. az anyja a Broadway-en énekel.
-a Broaway-en?-hát az elég jó.
-és az az asztal ami most üres. de 3 perc múlva ott lesz a suli menő fiúja és akkor Candy a suli üdvöskéje át fog csüccsenni pont oda.-mutatott a székre.
-hallod te valami figyelő vagy vagy mi?
-nem minden nap ez van. -harapott bele az almájába. amikor kinyílt az ajtó és 3 srác lépett be rajta.-nah itt vannak. aki elől megy,látod? nah ő Jacob Black a suli nagymenője.minden lány bele van zúgva.
-gondolom te is
-én nem-nézte ahogy elmegy mellette az egyik srác. láttam a szemében az elkeseredést.
-te ebbe a srácba vagy?-kérdeztem és a fejemmel a srác felé böktem.
-igen-bólongatta-ő Paul.
-beszéltél már vele?
-igen sokszor. kedves fiú nagyon kedves.-sóhajtotta
-beszéljek vele?-kezdtem föl állni de ő bele csimpaszkodott a kezembe és vissza rántott.
-neeee. nyugi. a harmadik srác ő Embry. ő a legnormálisabb ő nem járta végig az egész iskolá,mint mondjuk Jake.
-az iskolát?
-pontosan. szóval készülj fel te is. lehet hogy majd befog próbálkozni. főleg, hogy új vagy.
-hidd el, a kis drága ebből nem eszik-mutattam végig magamon miközben elmentünk az asztaluk mellett.- óra után talákozunk?
-igen kint a parkolóban jó lesz?-én csak bólintottam és az angol óra felé vettem az irányt. a tanártól elvettem a cuccokat és leültem az egyik üres padba. valaki leült mellém, de nem volt kedvem fölnézni. tovább rajzolgattam a füzetembe.
-jó lesz.-mondta mire fölkaptam a fejemet.
-kösz. eltévedtél?
-nem miért?
-neked nem ott kéne ülnöd?-mutattam a kiskedvenc felé. aki nagyban mricskél gonosz szemekkel
-nem lehet köszönteni az új diákokat?-hajolt közelebb de én eltoltam.
-tartsd meg a 2 lépés távolságot-mondtam és visszahajoltam a füzet felé. ebből nem eszel.
-nem adod könnyen magadat mi?
-közöd?
-úúú fúj a cica-kuncogta és a tanár mondani valójára figyelt
-seggfej-mondtam amikor úgy megszorítottam a kezét, hogy ő fájdalmas képet vágva húzta el a combomról a kezét.
-hidd el holnap már te is belém zúgsz.-suttogta a fülembe mire n megint eltoltam magamtól.
-te meg azt hidd el, hogy közömbös vagy nekem mint a sivatag.-álltam fel amikor megszólalt a csengő.
-hé cica.-fogta mega kezemet de én kirántottam
- látsz rajtam nagy füleket és hosszú macska farkat? nem?! hát jól látod nem vagyok macska!-indultam ki a parkolóba. -szia-köszöntem Dakotának
-szia. látom megtalált.....
-igen sajnos.....de megmondtam neki, hogy közömbös nekem.
-figyelj, itt az msn címem. nekem menne kell mert az öcsémet el kell vinni orvoshoz-fintorgott és beszállt a kocsijába. gyalog indult haza amikor egy kocsi elhajtott mellettem az ablakból kihajolva rám kacsintott Jacob. mire én csak bemutattam neki. hazaérve ledobtam a cuccomat és beültem a nappaliba."Kicsim! Este vendégek jönnek. kérlek öltözz fel rendesen. puszil Anyu" rohadt jó. felmentem a szobába megcsináltam a házit. bekapcsoltam a laptopot de nem volt semmi érdekes rajta. Anyu küldött egy üzenetet amiben az volt hogy háromnegyed óra és itt lesznek a vendégekkel együtt. felvettem egy egyszerű ezüstös ruhát hozzá nyakláncokat. és karkötőt. magamra fújtam egy kis vaníliás parfümöt és lementem a lépcsőn mert hallottam ahogy anyuék belépnek a házba. és amikor megláttam ki jött hozzánk. egyszerre kiáltottunk fel.
-TE?!-mutattunk egymásra
-anyu ne mondod komolyan?
-kedves Kate legyél egy kicsit udvariasabb-világosított fel
-Jacob te csak fogd be a szádat.-sziszegtem felé.
-mi lenne ha elmennénk vacsorázni?
-jó ötlet-támogatta anyu-elmentünk egy közeli étterembe. persze az a seggfej csak mellém tudott ülni.
-nem akarnál ellni?
-Kate!-szólt rám anyu
-kedves Jacob nem akrod eltolni innen a seggedet és átrakni a túl oldalra?-kérdeztem szempillát rebetettve

-KATE!-szólt rám apu mire én csak fújtam egyet. borzalmas estének néztem elébe.......

1.fejezet

2011-02-02T10:19:00.000-08:00

Kate Miller ez az én nevem. éppen a La Push felé vettük az irányt a szüleimmel a húgommal és majd a bátyámmal is. nagyon nem várom. egyszerűen nincs kedvem elmenni a szeretett Teneseeből. és itt csak esik az eső. de hát anyut áthelyezték a munkahelyén és ide. anyu egyébként modell. Apu ő pedig egy cégnél dolgozik. mindig utazgat hál' istennek most nem kellett sehova utaznia ez egyszeri alkalom volt. itt sem voltak barátim úgy ahogy máshol. mindig szerettem egyedül mászkálni. a gondolat menetemből anyu zökkentett ki azzal, hogy kivette a fülemből a fülhallgatót.
-meg érkeztünk- mondta és hagyta, hogy kiszálljak. azt azért nem mondanám, hogy nem egy nagy ház a miénk. helyesbítek ez valami k*rva nagy. és gyönyörű. tátott szájjal mentem be a házba.
-a te szobád ott van fent.-mutatott az emeletre apu-és az egész emelet a tiéd
-hogy mi?-sikítottam fel örömömben. és megöleltem aput. felkaptam a bőröndömet és felszaladtam az én részemre. amikor beértem a szobába kiesett a kezemből a bőrönd.-ez eszméletlen-suttogtam. a szoba gyönyörű lila színben pompázott a falon pedig egy gyönyörű henna stílusú minta volt a falon. oldalt egy hatalmas francia ágy volt azon is a csodás lila szín. szemben velem pedig egy erkély ajtó ami az óceánra nézett. volt még egy ablak amiben volt egy lenti párkány amiben be lehetett ülni. jobb oldalt pedig egy asztal volt és egy lila borítású szék. istenem ez a szoba gyönyörű. kiszaladta az erkélyre. a tengerpartot már most imádom csak egy a baj nem lehet fürdeni az óceánban mert túl hideg.....gyorsan kipakoltam a szobába és körbenéztem a ház vagyis a felső szintemen. megtaláltam a gyönyörű fürdőszobát ami csak az ENYÉM!!!!!! lementem a lépcsőn és rögtön a nappaliba kötöttem ki. istenem ennél gyönyörűbb nem is lehetne. bementem a konyhába anyu imádni fogja! elindultam a nappaliból az egyik kis sarok felé ahol a falon már Csipkerózsika Hamupipőke és a különböző kis mesehősök voltak freskóként festve a falra. azért Molly is elég nagy részt kapott. amikor beértem a szobájába hát majdnem lehidaltam. egy nagy franciaágy egy nagy hinta egy nagy ablak hatalmas szoba volt.-wow húgi tök jó lett a szobád
-ugye?-kérdezte fölpillantva a Barbiee babák világából majd újra vissza nézett a kis szőke babákhoz.
-kicsim ma vendégek jönnek....-szólt ki a konyhából anyu- apád ismerősei. nyugi lesz olyan lány aki veled egy idős.
-csoda jó. ki kell magamat csinosítani vagy sem?
-jó lenne ha levennéd ezt a baglyos felsőd
-anyu.....
-oké oké nem szóltam- emelete fel a kezét védelmezően. felbaktattam a szobámba és beültem a kis pihenőmre az ablakpárkárban. valaki csöngetett.........

hát meg jött valami!

2011-02-02T08:26:00.000-08:00

sziasztok bár nem sok e-mail és ehhez hasonlók, DE nem baj. Mert történt valami! a valami nem más mint megjött az ihlet. félórán keresztül gondolkodtunk Dórival és sikerült! indítok egy új blogot.

A főszereplő Kate Miller. egy lány aki éppen most költözött Forksba pontosabban a La Pushba. ő és az egész családja. innentől fog kezdődni a bonyodalom. mi lesz az iskolában. mi lesz a suli legmenőbb srácával. vajon hagyja Kate magát és a srácnak sikerült az ujja köré csavarnia a lányt? meglátjátok ha elolvassátok ;)
remélem a bevezető tetszett....az első fejezet hozom majd.

Segítsetek!!!

2011-02-01T03:02:00.000-08:00

sziasztok!
mint a címből is kiderült segíteni kell nekem! csodállak tietek hogy 15 ember olvassa a blogot. és én pedig szégellem magamat hogy nem hozok frisst. de az a baj, hogy nem tudom mit csináljak. kérelk írjátok meg komiban vagy levélben nekem, hogy mit szeretnétek látni a blogon. és ha storit akkkor milyen legyen az a sztory KÉRLEK SZÉPEN TITEKET NAGYON, HOGY KÉREM A SEGÍTSÉGETEKET!!!!!!
itt az e-mail címem: abeln@citromail.hu
vagy komiban kérem a véleméyneket.
előre is köszi
Cserry

Happy Brithday!

2011-01-16T10:22:00.000-08:00

szijasztok! pont ma van az a nap január 17 amikor megnyitottam a blogot. nagyon szépen nektek hogy ennyien olvassátok a blogomat még. és nemcsak ezt hanem a többit is. nagyon szeretlek titeket!!
Még egyszer köszönöm.
pusszillak titeket és imádok mindenkit!!!!<3<3<3

itt a fejjiiiii

2010-12-30T11:11:00.000-08:00

Chrismas

Ma van szent este!!!! már mindent becsomagoltam megvettem. már csak a karácsonyi vacsit kell elkészíteni. lementem a konyhába miután emberségesre megcsináltam a fejemet. lent már Anna már lent sertepertél a gáznál. kivettem a tejet és csináltam egy jó nagy adag kakaót.
-Anna kérsz te is?
-igen kérek. köszi
-jaj nincs mit-kiöntöttem neki is egy nagy bögrébe a melegen gőzölgő italt. rajtam rá tejszín habot és egy kis kakaót a tetejére. Anna is leült mellém és elkezdtük szürcsölgetni a kalória bomba "borzadalmat".

Charlei megjelent Jake kíséretében a konyhaajtóban vállukon a karácsony fával. Imádtam ezt az ünnepet. a fiúk bevitték a fát majd feldíszítették. mi addig elkészítettük a vacsit és egyben az ebédet is. levittem az ajándékokat a fa alá hogy minden meglegyen. este 7 óra. elkezdtem készülődni vagyis inkább egy kicsit rendbe szedni magamat. meg mostam a hajamat és fel vettem egy fekete farmert és egy bordóbb felsőt. letrappoltam a lépcsőn mert hallottam hogy valaki jött. kint Jacob és Billy volt. kimentem hogy segítsek nekik de a szar út csúszott mert apám nem takarította le és olyan szép seggest nyomtam hogy Billy is fetrengett a nevetéstől. Jacob oda pattant mellém és fölsegített-sziasztok így utólag is..
-jól vagy?-kérdezte aggódva Jacob. Billyt bevitték a fiúk a konyhába ott meg vacsoráztunk a vacsorával miután végeztünk átmentünk a nappaliba és elkezdődött az ajándékozás. apu kapott tőlem egy új horgászbotot Anna pedig egy smink készletet hozzá való ecsetekkel meg minden féle dologgal. miután mindenki átvette meg kapta az ajándékát Jacob egy kicsit arrébb hívott.
-Boldog Karácsony-adta át a kis dobozt
-Jake mondtam hogy nem kel semmi
-fogadd el szülinapiballagásikarácsonyi ajándéknak..-mosolygot aranyosan. kibontottam a kis dobozt és benne volt 1 nyaklánc és egy karkötő. egy amin egy farkas fej volt alatta pedig tollak. a másikon egy gitár amiben kövek voltak.

-Jake ez gyönyörű-mondtam meg hatódva. felteszed?mutattam a nyakláncra. ő csak bólintott. bele akasztotta a nyakamba azt a csodás kis nyakláncot a kezemre pedig feltette amint kiderült Swarowski kövekkel kirakott gitárt. megfordultam és egy csodás ajándékot kaptam karácsonyra. Jacob Black csókját.

hát ennyi lett remélem tetszett.tudom késtem és a téma is már elmúlt de idézzük fel azért a karácsonyi pillanatokat ;)
pusy

Boldog Karácsonyt!

2010-12-24T05:53:00.001-08:00

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

legyen Twilightban és farkasokban gazdag mindenkinek az ünnep.

különösen Jacobban, Embryben és Sethben gazdag.

pusylok mindenkit.

holnap hozom a frisst elvileg. ha nem akkor sajnálom.

2.rész

2010-12-04T10:27:00.000-08:00

hát lányok most tudtam egy kicsi nyúlfarkincát hozni.....
reggel arra keltem már megint h valaki simogat vagy mit tudom én hogy mit csinál velem. lassan kinyitottam a a szememet és láttam hogy Jacob fekszik az ágyamban.
-jó reggelt hercegnő-mosolygott
-neked is királyfi- kuncogtam. amióta Edward elment Jacobbal sokkal jobban érzetem magamat mind eddig. egyre közelebb kerültünk egymáshoz. többet mentünk el valahova együtt. sok paparazzo fénykép készült rólunk amint sétáltunk a parton Jake átöleli a derekamat és n pedig a vállára hajtottam a fejemet. de még nem mentünk tovább. nem is akarunk sietni habár Jacob többször próbálkozott de én kedvesen elutasítottam azzal az okkal hogy nekem ez még gyors. egész nap csak fetrengtünk charleiék elmentek vásárolni hisz mindjárt itt a a karácsony. a fene! tényleg karácson még senkinek nem vettem semmit. ebéd után elmentünk venni ezt azt hogy azért még is elkezdjük a karácsonyi vásárlást. útközben többször is megállítottam hogy egy fotót egy autogramot csináljanak. annyira el voltam fáradva amint hazaértünk mint még eddig soha. gyűlölök vásrolni teljes szívemből gyűlök.

itt vagyok

2010-11-20T12:38:00.000-08:00

szijasztok a pofámról ég a bőőrrrr.....:s
egyszerűen sajnálom h nem hozok frisst de ezt a két húnapot nagyon meg kell húzni hisz 8.osztály felvételi meg ehez hasonló faszságok.....sajnálomn .... és ezt higyetek el nem szivesen hagyom itt a blogot mert imádok nektek és magam számra írni.........ezennel a blogot egy időre bezárom de ez csak ideiglenes......és aki úgy gondolja az hagyon el mert mgértem hisz elég régen frisseltem de kárpótlásként hoztam egy linket amit próbáljatok ki lehet h nem mindenkinek teccik majd de szerintem jó.,.....jó szórakozást.....Érezd magad sztárként

Hy!

2010-08-23T03:31:00.000-07:00

szijasztók babák!
nah szóval eddig a Balcsi partján voltam. és most úgy fáj mindenem mert megégtem h az nem igaz. de mostmár itthon vagyok és mehoztam a következő részt.
bár ne tudom h megérdemlitek-e mert nem kaptam 3-4 véleményt de mindegy nem maradhat üresen új dolgok nélkül a blog!
Elég a beszédből itt a rész! ;D csak nektek.

1.rész

Bevezetőből: ezernél több e fajta kérdés kongott a fejembe. egyszer csak.......

egyszer csak 6-8 lány kicsiktől a nagyokig rohant oda hozzám. mindegyik kezében ott volt a cd-m és az egyik fotómmal.
- Bella, Bella kérlek adj egy autogramot.- sikoltozták. hát igen ez lett belőlem egy "tinibálvány" ahogy a rádiókban és tv show-ban mondják. igen énekes lettem pont mint Hannah. na jó nem vagyok olyan. csak egy énekes. Edward eljegyzési ajánlatát elutasítottam mert nem láttam még jó ötletnek a házasságot. olyankor már kezdet jól menni énekesi karrierem. aztán Edward elment egy időre azzal a tudattal h visszautasítottam de ezt csak úgy állította fel mint egy kis "szünet" de én tudtam h nem így van. nem nagyon foglalkoztam vele mert inkább elindultam Jacobbal és a bandával Amerikát bejárni és turnézni. ez az egész karrier elég furcsán kezdődött. egyik nap a parton sétálgattunk a srácokkal amikor Embry kitalálta h rendezzünk egy ksi sziklaugrálós grillezős kis bulit. mindenki beleegyezett és este kilenc fele találkoztunk ott lent. a fiúk míg ugráltak a szikláról addig mi pontosabban Emily sütögetett. addig én és Leah elkezdtünk unalmunkban játszani Embry gitárján. elkeztem pengetni rajta egy kés húrt. aztán Leah-nek megjött az ihlete és elkezdte pengetni a gitárt majd hozzá valami szöveget. a szöveg olyan jól hangzott h utána már együtt énekeltük. nagyon jól szórakoztunk. aztán rá egy hétre megint összeültünk Leahvel és újra eljátszottuk a dalt de most csak én énekeltem. soha nem gondoltam volna h jó a hangom de ekkor meg bizonyosodtam róla h igenis az. a közelbe járkált egy szmokingos férfi és felénk tartott. ez a szmokingos férfi nem más volt mint Ludrasic akit mind a ketten szerettünk. végig hallgatta a számot és adott egy névkártyát. majd két hét múlva felhívott minket és behívott a stúdiójába Los Angelesbe. mi ugráltunk örömünkben és megkértük a La Pushi srácokból néhányat köztük Sethet Embry-t és Jake-et h jöjjenek velünk. 2nap múlva már megvolt az első felvett dalunk Leahvel. aztán jött a következő de rá kellet jönnünk h kellene egy banda akkikel együtt zenélünk majd. Ludracis ajánlott nekünk 3 srácot akik éppen énekest és gitárost kerestek mi meg elfogadtuk. hát így kezdődött a mi kis sztár életünk. miután a lányoknak adtam autogramot haza indultam. otthon apu már nagyban nézte a tv-t.
-megjöttem. -kiáltottam el magam.
- oké rendben. egyébként George hívott hogy ma este koncert.
-ja tényleg. köszi apu hogy szóltál. -felindultam a lépcsőn de fél úton megtorpantam mert ismerős illatot éreztem. Edward kapcsolt az agyam. elindultam őrült tempóban a szobám felé csak úgy dübörgött az emelet. majd feltéptem az ajtómat és akkor láttam h csak Jacob az. - szia. - köszöntem nagy mosollyal az arcomon.
- helló. - ölelt meg. - hallom ma is koncert lesz.
- áh ne is mond. - dőltem az ágyra Jake pedig mellém. - áh a franc vinné el. még ki kel szednem a szárítóból a ruháimat. .-pattantam volna fel de Jake visszarántott.
-nem kell Anna már megtette. - mondta. Anna apám új élettársa egyben sminkesem és fodrászom is. nagyon kedves egy nő. pont apuhoz való. de én azért is felálltam és oda bandukoltam a székemhez és megkerestem a nagy ruhakupacban a koncertre kikészített ruhámat. meg is van. egy virágos ruha hozzá egy boka csizma szerű cipő és a kedvenc Dior táskám. majd vissza feküdtem az ágyamra és lassan elnyomott az álom. később arra ébredtem h a telefonom csörög. elkezdtem kutakodni a az ágyamon majd szép lassan az éjjeli szekrényemen mind ezt csukott szemmel. majd Jacob felé kezdtem tapogatózni aki a telefont a kezembe nyomta. -köszi. haló.-szóltam bele majd szép lassan kinyitottam a szemem.
- Bella én vagyok az Dan csak azért hívlak h fél ötkor veszünk fel.
- aham és most hány óra. - dörzsöltem meg álmoskásan a szemem.
- fél 4. na akkor fél ötkor nálatok. szia.
-helló. - nyomtam. ki majd újra lecsuktam a szeme és ekkor dolgoztam fel h tényleg fél négy van és amire én elkészülök az pont fél öt lesz. kimásztam az ágyból és elindultam a fürdő felé.
- ide hívjam Annát? - kérdezte Jake miközben bejött a fürdőbe és állát a vállamra tette és így nézett a tükörbe.
- nem kell köszi. - mondtam és kimentem a fürdőből megkeresni a ruháimat.
- lemegyek apáddal beszélek. - mondta és már kiindult a szobámból. én pedig felöltöztem és megnéztem magam a tükörbe.
-talán mégis kéne ide Anna. - motyogtam amikor még harmadszorra változtattam meg a hajamat. kimentem a lépcsőig és onnan lekiabáltam.- Anna kérlek gyere fel. segítség kéne.- Anna készségesen segített mindenben. végre elkészültem amikor már lentől dudálás hallatszott. gyorsan felkaptam a cipőm és a táskám és már indultam lefelé a lépcsőn. ahol apu várt. - szia apu. te is jössz? - kérdeztem és reménykedtem benne hogy igent mond.

-persze. világrét sem hagynám ki a lányom Forksban való fellépését. - mosolyogta. és már ki is indultunk az ajtón. 15 perc alatt odaértünk a koncert helyszínére. rajongók ezreivel volt tele a színpad előtti rész. fél hatkor kezdődött a koncert. Leah, Dan, George, Tom már fel volt készülve. Leah-n és rajtam még Anna elvégezte az utolsó simításokat és már el is tűntek a színfalak mögött. 20 másodperc. mondta a koncert szervező. 20 másodpercem van arra h végig gondoljam mi is jön ezután. Emily oda állt mellém és a kezembe nyomta a szépen csillogó kövekkel kirakott mikrofonomat és megölelt. 10 másodperc hangozz újra a rendezőtől. oda álltam a színpad szélére és még gyorsan hátrapillantottam h lássam apu arcát. a szemében nem láttam mást csak örömöt boldogságot, és büszkeséget. Jacob odajött és megölelt. - sok szerencsét. - suttogta a fülembe majd megpuszilta az arcom és ellépett mellőlem. 3,2,1. és már ki is léptem a színpadra ahol rajongók ezrei vártak h végre belekezdhessünk a koncertben. mögöttem már nagyban szült a basszus és a dob. tudtam most mi jön el kell kezdenem a HEELLO című számot. a koncert 3 órás volt a rajongók pedig csak úgy fújták közben a szöveget. miután lementem szerintem bőven megihattam úgy 3 liter vizet de utána mennem kell autogramot osztogatni. majdnem éjjel 3 kor értem haza azzal a lendülettel ahogy beérkeztem az ajtóba már indultam is a fürdőm felé majd utolsó célként az ágyamat vettem.

:Bella ruhája.

helloo

2010-07-06T12:47:00.000-07:00

szijasztok!
mint megígértem amint jelentkezek hozom a bevezetőt. igen és itt is van!! hurrá! :d

- hé, Jake! szia- köszöntem rá a La Pushi suli parkolójában.
- szia Bella milyen régen jártál itt. mi van a vérszívó elengedett? - a mosoly ami eddig elterült az arcomon most lelankadt. a sírás kerülgetett. - Bella mi a baj. Sajnálom ha valami hülyeséget mondtam. gyere. - oda lépkedtem hozzá és hagytam hogy Jacob meleg 40-os karjai vasmarokként tartsák az én porcelán testemet. így álltunk egy ideig majd Jake elengedett és a kicsim felé vette az irány. - gyere. ülj be. lemegyünk a partra és ott mindent megbeszélünk. - beült a volán mögé és elindította kocsit. egyenesen a part felé vettük az irányt. ott kiszáltunk és csak sétáltunk amíg el nem értünk a kedvenc kis fatörzsünkhöz majd ott leültünk és néztük a tengert. - szóval mi van pi... öhm.. Edwarddal? - brummogta és átkarolta a derekamat. rám tört a zokogás.
- Edward ki..ki...kidobott. .nyökögtem. jacob meglepődött képet vágott majd újra sajnálkozó maszba borította bronz színű arcát. - emondta hogy már nem érez irántam semmi érzelmet. egyáltalán! ezt mind asuli parkolójába mondta el.
- egyszer kitekerem annak a vérszívónak a nyakát esküszöm! - morogta fenyegetően. - sajnálom Bella. az erdő felől farkasüvöltés halatszott. jake felpattant és nekiiramodott az erdőnek. pár perc múlva alsó nadrágban jelent meg. éreztem hogy az arcom rák vörös lesz. - Bella maradj itt és ne mozdulj sehová érted? van egy kis dolgom oda bent. - mutatott az erdő felé.
- vigyázz magadra. - suttogtam. ő pedig egy puszit nyomott a homlokomra és már el is tűnt. egyenesen a szikla feléiramodtam ahol a La Pushi srácok szoktak ugrálni. most nem volt az a tervem hogy leugorjak hanem hogy egy kicsit ki szellőztessem a fejemet. felmentem és leültem egy sziklára. gondolkodtam. mindenfélén Pl.: edward miért hagyott el, vagy hogy miért történik ez meg újra. ezernél több efajta kérdés kongott a fejembe. egyszer csak.......

hát ennyi lenne a bevezető!
remélem tetszett.
komikat kérek. avgy nincs friss. legalább 3-4 darabot!
nyitottam egy új blogot: cseryfanfic.blogspot.com

HELLLLLLOOOOOOOOO!!!!!!!!!

2010-06-30T08:58:00.000-07:00

Szijjasztóóók!!
meg jöttem!!
itt van a summerrr!
van viszont egy kis probléma. :(
a probléma nem az hogy nincs ihlet hanem az hogy nincs kedv meg az hogy nagyon kevés komit kapok amikor 9 renderes olvasóm van. ezt most ne úgy éljétek meg hogy miatatok nincs kedvem folytatni meg a komik miatt hanem a kedv miatt.
egyébként köszönöm a 9 rendszeres olvasót és nagyon hálás vagyok érte.I love rendszeres olvasók!!! xD
sajnálom de ez van.
szóval hamarosan új sztorynak az előszójával fogok jelentkezni.
még 1x sorry!
de vegyétek le ebből azt hogy new storyyy. :D =D =)
pusy
sietek

2.rész Emblena

2010-05-24T09:21:00.000-07:00

2.rész
sziasztok minimanók!
itt a második rész amit nagyon nyögve nyelősen összedobtam mert nagy ihlet hiány nevezetű korban szenvedtem.
na de itt van:
2.rész Emblena

Embry szemszöge.

-jaj Seth te ezt nem érted - morogtam neki gondolatba.
- jó bocs haver ezt én tényleg nem érthetem mivel én még csak egy kis taknyos vagyok aki még nem vésődött be. - morogta rám - na megyek. jön a hercegnőd. - ezzel már át is változott. bűntudatom volt. Seth még nem vésődött be és én ezzel most cukkoltam, mekkora egy.....
- helló -lépett közbe a gondolat menetembe Selena.
-szia - dünnyögtem.
- mi van Avrilel? - kérdezte izgatottan
- nem tudom elvileg holnap vagy azután jön haza.
- azt tudom. 3 éve először.
-jaja. - válaszoltam. elindultuk járőrözni. kb. reggel 6-ra értem haza. fáradtnan döltem az ágyba és már rögtön el is nyomott az álom.
- Embry - kopogott a húgom a szobám ajtaján- Embry engedj be Stella vagyok.
-gyere - motyogtam
- még mindíg nem öltöztél fel. Avril mindjárt megérkezik. jake hozza el a reptérről. - korholt a húgom.
- ok, ok , öltözök - kászálódtam ki a meleg puha pihenést nyújtó ágyamból. alsógatyában mentem a fürdőm felé. felöltöztem és lementem a konyhába és megettem 1 nagy tált müzlit. már indultam az ajtóhoz mert ajtócsapkodásokat és sikításokat hallottam. biztosan meg jött. kiálltam az ajtófélfának dőlve és néztem ahogy az ikerpár egymásba karolva ugrál. majd elengedte Avril Stellát és meglátott engem. rohanva jött fel a lépcsőn és a nyakamba vetette magát.
-szia Embry. hiányoztál
-szia húgi nekem is.

hát röviden és tömören ennyit sikerült össze dobnom. sajnálom próbálok sietni.
pusy.
komikat pls
<3

szaisztok!

2010-05-20T09:39:00.000-07:00

helló csajok!

lenne egy kérésem elindult a harmadik blogom és arra szeretnélek benneteket megkérni hogy komizzatok.

http://cserrybogyesz-masikstory.blogspot.com/

előre is köcceh puszi!

baj van!

2010-05-06T11:39:00.000-07:00

hellóka.

mint ahogy a címből is kiderült baj van!!!!
de nagy!!
jah alőször mondok még valamit: köcceh lányok hoy követitek az én késős blogomat ezért írtó hálás vagyok nektek. s köszönöm hogy a másik oldalamat is követitek.
na és akkor jön a nagy baj:
a baj pedig egyszerű de mégis katasztrófa személyem szerint, a próbléma pedig az hogy NINCS IHLET. PLS írjatok valamit hogy hogy legyen tovább az emblena mert nincs egy ötletem sem. szal léccih segítcsetek!!!!!
előre is köcceh.

újra itt

2010-04-29T07:34:00.000-07:00

helló!!

vissza jöttem!
sajnos kiderült hogy még sem megyek Lengyelországba. :(
na mind1
szóval hamarosan felteszem a kövi részt az Emblenából. na akkor addigra is. sziasztok.

Bocsi

2010-04-21T07:24:00.000-07:00

Bocsi lányok!
de egy ideig nem tudok gép közelben lenni. ezen a héten csomót kell tanulnom és a jövő héten is ezen a hétvégén ellépésem lesz a Savoya parkban. hát szuper!:( Májusban pedig 19-21-ig elvileg Magyarország közelében sem leszek. Lengyelországba fogok menni. mert VB lesz. mármint tánc VB Lengyelországban.
szal szurkoljatok hogy kijussunk.

még 1x sorrrrrrryyyy. :(:(:(:(:(:'( :'( :'( :'(
puszz.

várva várt és igért első rész.

2010-04-14T05:49:00.000-07:00

helló hánik!

na itt van az igért rész.
lehet hogy holnap nem tudom feltenni a másodikat mert kardiológiára megyek a Rókusba és hát utána meg vizsgázok matekból. szal szurkoljatok hogy jól sikerüljön.
^.^

na itt van az első részt. jó olvaását. komikat gépeljetek bőven szeretnék látni kritkákat. az előtző sztoryról is. ^.^

Emblena(Embry& Selena)

Selena Morgan vagyok 16 éves. Észak Amerikában élek Nyugati részén pontosabban a Washington állambeli Forksban azon belül a La Pushan.

- kicsim kellj fel! – szólt anyu be az ajtón keresztül reggel 10-kor.
- ok – dünnyögtem a takaróm alatt. ekkor elkezdett csörögni a mobilom. ki az ördög hív ilyenkor?
- …gen? – nyöszörögtem
- szia Selena Avril vagyok. – Avril Call az én legjobb barátnőm és az ő bátyába vagyok halálosan szerelmes.
- erre már rájöttem amint megláttam a telefon kijelzőjét. – morogtam
- jó bocs. mi van veled?
- semmi. tudod, hogy reggel mindig morcos vagyok. – aha persze soha nem voltam morcos reggelente inkább akkor voltam a legvidámabb. nem tudom miért. most csak azért vagyok ilyen, mert egészen hajnali 4-ig őrjáratoztam az én Embrymmel. ő azt nem tudja, hogy én bele vagyok, vésődve mindig próbálom el titkolni a gondolataimat, amikor farkas alakban rohangálunk. fel- alá.
- igen tudom főleg mostanában. na és mi van nálatok?
- semmi érdekes. jah de még is! esik az eső!! hurrá – mondtam flegmán. – na és veletek? – hallottam, hogy kuncog.
- semmi érdekes.
- Jaj, ma jön hozzánk Embry. mármint a bátyámhoz. Josh teljesen más, ah! – hallottam, hogy nevet, de csak a háttérben – ne nevess! ez nem vicces!
- de az. jó bocsánat nem szép dolog másokat kinevetni, sajnálom. – olya aranyosan mondta. Avrilre soha nem tudok haragudni. hisz, nem is kell. mindig megmondja az igazat. kedves, aranyos,igazságos, hogy ha valami böki, csőrét azt ki mondja. ezért ő a legjobb barátnőm.
- na akkor mond meg Embrynek hogy puszilom és Josht is.
- jó átadom.
- és téged is. hiányzol.
- nekem is.
- szia.
- szia
Letettem a mobilt és visszafeküdtem aludni. amikor…….

hát em let sok sorry.
addig is izguljatok. hihi.
pusy:Cserryke

hellóka!

2010-04-13T08:48:00.001-07:00

hellóka nyuszijaim!
na szóval van 1 rossz és egy jó hírem.
a rossz az hogybeteg vagyok. és itthon fogok ülni a jó viszont az hogyholnap is és így eltudom kezdeni a sztory első rését.
remélem örültök.
pusza:cserryke

visszajöttem!

2010-04-13T04:44:00.000-07:00

hellóka!

na szóval visszajöttem.
annyira örülök hogy már 4 rendszeres olvasóm van.
köszi lányok!

pont az egyik oldalon láttam hogy vannak koppintók!
na szóval ezt azért másolom be mert Amy Black naplójánban láttam. na mind 1.
szóval mások érdekében másolom be ezt ide nektek.

"Kedves írótársam!

Szólni szeretnénk, hogy mostanában egy személy lekoppintja a történeteket!
Mivel nem szeretnénk, hogy mással is ez történjen kérünk, hogy vigyázz!
A következő nevű emberrel ne beszélj vagy próbáld meg elkerülni: Tami, VIV, Cárlii
Nem mondjuk, hogy mindenki koppint, de vigyázzatok!
Könyörgünk ezt tegyétek ki és írjátok ki a blogotokra, hogy egyetértetek velünk abban, hogy ez undorító.
Aki szórol-szóra másol az undorító!
Léci írd ki a blogodra, hogy lássa a másoló, hogy mi segítjük egymást ellene!
Könyörgünk segíts hogy senki más ne járjon úgy mint mi!
Itt egy-két dolog amiről megismerhetitek!

Alice oldalát: http://boldogveg.blogspot.com/
Erre: http://ennyitaboldogvegrol.blogspot.com/

Ivi oldalát: http://feketeangyalsaga.blogspot.com/
Erre másolta le: http://alkonyatmaskepp.blogspot.com/

Kérjük írd ki a blogodra, hogy ezt nem tartod etikusnak, hogy érezze, hogy mi mind egy közösség vagyunk!

Előre köszönjük:Alice és Ivi"

na sziasztok.
ja a másik blogomn pedig hamarossan felrakom az első részt.

pusy:Cserryke

lenne egy kérdésem?

2010-04-05T08:04:00.000-07:00

hellóka minimanók.

lenne egy lérdésem.
na szóvalaz a kédésem hogy írjak-e egy olyan novella féleséges sztoryt amiben leírom Embry életét?

lécci segítsetek!
írjatok komit.

új blog

2010-04-04T12:44:00.001-07:00

nehogy azt higyétek hogy ez a blog is be fog zárni. áh, nem. csa mellette csináltam még egy másikat.

www.cserrybogyesz.blogspot.com

10.rész

2010-04-04T10:49:00.000-07:00

na csjok!
van egy jó és egy rossz hírem.
kezdem a rosszal. a rossz az hogy a sztorymnak itt a vége fuss el véle. bocsi.
a jó pedig az hogy megvan az új sztoym.
remélem örültök majd neki.

na akkor lássuk a legutolsó fejezetett.
minden jó ha vége.....(nah ki fejezi be? (én!)
ha vége jó.

10. rész

3 év múlva.
Itt állok és életem legszebb napját élem át. Fehér ruhámba ás gyönyörű csokrommal a kezemben, várom, hogy Bob a nevelőapám idejöjjön, és az oltárhoz kísérjen.
Igen az oltárhoz, mert miután Jake megcsókolt rá 3 évre ugyan azon a napon eljegyzett. És most itt állok a rét elején a fák között és pár perc múlva, elmondhatom, hogy én vagyok Mrs. Black. Mrs. Avril Black. Ekkor megszólalt a zene. Bob mellém lépett és egészen az oltárig kísért, ahol a világ legsexibb férfia, aki csak az enyém. Aki engem örök életre fog társaként választani. Emett Cullen a nagydarab maci srác a pap.
- Na ladies and gentalmens azért jöttünk, ide hogy ezt a farkaskát és ezt a farkashugicát összeadjuk. Na szóval csapjunk a lecsóba. Te farkaskoma elveszed ezt a hercegnőt?
- Igen
- És te hercegnő elveszed ezt a tökfejet. –erre morgott Jake. – szólhatsz, ha még nem.
- De én szeretnék a felesége lenni.
- Hát akkor. Jacob 1 perverz csókot kérek. Jah valamit elfelejtettem! Ha valakinek van valami bele pofázni valója akkor most vagy kussoljon örökre. Hát akkor most azt a perverz csókot. – jake arcán megjelent egy édes kis selytelmes mosoly megogta a derekamat és megcsókolt. Most már elmondhatom hogy életem értelmével élhetek.

VÉGE

9.rész

2010-04-04T10:45:00.000-07:00

9. rész

Kaptam egy puszit a.. HOMLOKOMRA? Mi van? Ezt most?
- Sajnálom, amit tettem? – hajtotta le a fejét
- azt sajnálhatod is. – indultam el az erdő felé. De ő megfogott.
- Engedj el-, morogtam
- Nem mehetsz az erdőbe.
- Miért?
- Mert.. – itt a szabadulásom esélye. Szembe fordultam vele. A szája pontosan 1cm-re volt az enyémtől.
- Meg ne merd. – fenyegettem
- Még mindig mérges vagy?
- Szerinted?
- Igen?- simította végig az arcomat az ujjával, majd lehullott maga mellé.
- Miért vagy ilyen ellenséges?
- Mert valaki mindig elrontja azt ha közeledek hozzá valamilyen faszsággal. És akkor elvesztem a bizalmamat.
- Nem elég biztos, vagy abban hogy szeretlek.
- Honnan tudjam, hogy te szeretsz?
- Avril, hány éve ismerjük 1-mást?
- Nagyon sok. 4 éves korunk óta. Vagy több.
- Amióta Bella, sőt nem is Bella, hanem már az előtt olyan vagy nekem, mint a legjobb barátom. Azóta amióta a Bellát eljegyezte az a vérszívó, felnyílt a szemem és megláttalak téged. Avril érted téged. Beléd lettem szerelmes. Amikor elmentél életem legrosszabb három évét éltem át.- teljesen lefagytam. Jacob Black belég szerelmes. BELÉM. Wáów. Azon kaptam magamat, hogy Jake arca egyre jobban közeledett. És igen. Megcsókolt. Csodás érzés volt. Percekig csókolóztunk. Aztán Jake szakadt el. A homlokunkat összeérintettük.
- Tudod, hányszor álmodoztam erről?
- Egyszer sem
- Naponta. Amikor őrjáraton voltam a fiúk agyára mentem. Főleg a bátyádéra.
- Hát az jó- vigyorogtam- akkor mi most..- haraptam el.
- Igen – még egyszer +csókolt. Majd felkapott és elkezdett velem rohanni.

8.rész

2010-04-04T10:03:00.000-07:00

hellóka nagylányok!
na itt van a kövi rész.
azt azért elárulom nektek hogy már nem lesz sok rész.
bocsi de már meguntam a történetett és már meg is van bennem a kövi sztory.
még egyszer sorry.
pusy

8. RÉSZ

Avril szemszög

Ott állt Jake és Bella és éppen Jacob +csókolta Bellát.
Hirtelen olyan düh futott végig rajtam. Ilyen nincs! Könnybelábadt szemmel rohantam haza felé. Hazaérve láttam hogy az összes villany égett. Nagyon meg ijedtem, amikor beléptem a ház ajtaján. Idegenek ültek a nappaliba. Ezek meg kik?
- Edward Cullen vagyok. Bella Swant keresem.
- Óh. Bella éppen lent a parton Jacobbal cseréltek nyálat, amikor eljöttem. - válaszoltam flegmán. A könnyeim megint ki akartak csordulni. – lent vannak a parton. –felvágtattam a lépcsőn, és amikor beléptem a szobámba fel sikítottam. Jake pofáján kaján vigyor terült el Bella, pedig a kezét fogta. 1 mp sem telt el de már Edward is ott volt.
- Mi történ? – sietett oda kedvese mellé
- Behúztam Jacobnak
- De miért?
- Bocs, hogy közbe szólok a szerelmes drámátoknak. De kérlek a többi részletet ne itt. Azt hogy te Edward bemosol egyet Jacobnak azt ne itt. – vették és kimentek, de Jake bent maradt.
- Menj ki – nem emeltem fel a fejemet csak az ajtó felé mutogattam.
- Nem
- Jacob menj ki
- Mondom hogy nem
- Jacob Black takarodj, ki a szobámból vagy megkérem Embryt vagy Edwardot sőt nem is majd én saját magas foglak úgy megverni, hogy impotens leszel. – most vettem észre hogy ordibálok a képébe.
- Most meg mi van? –szokottnál hangosabban – mi a franc bajod van?
- Hogy mi? Jacob csak most ne!
- Hogy ha az a bajod, ami lent történt. Akkor sem értem min hisztizel, ha te éppen Seth-tel kavarsz? – most már ő is ordibált
- Mi van? te meg vagy húzatva?
- Láttam?
- Mit láttál te f*sz?
- Ti meg mi a szart csináltok?- jött be Embry. – Jacob menj ki. Te, pedig nyugodj le. – mutatott rám
- Nem megyek én, sehová amíg + nem beszéltem vele.
- Nem! Jake eleget ordibáltatok – tolta ki az ajtón. – a szomszéd már ki akarta hívni a rendőröket. – csukta be az ajtót.
- Oda cammogtam az ágyamhoz és rádőltem és elkezdtem zokogni. Addig, amíg el nem aludtam. Reggel arra keltem, hogy valaki simogatja az arcomat. Lassan kinyitottam a szememet és megláttam Selenát. – hallottam. – simogatta most már a hátamat.
- De most én nem értem. Mi baja?
- Az hogy ő csak… - harapta el a mondatot.
- Csak? – kezdett felforrni az agyvizem. Mindenki csak titkolózik. Nem is azon voltam inkább ki akadva, hogy Jake valamit tett, ami nekem nem tetszene, hanem az hogy Selena a legjobb barátnőm nem mond el nekem olyan dolgokat, amiket én bármikor megmondanám neki. – mit csak? – emeltem fel az egyik szemöldökömet.
- Csak...ő…hagyjuk.
- Nem mond el SELENA!
- Csak féltékennyé akart tenni. – erre még jobban dühös lettem. Fel ugrottam és lerohantam a lépcsőn de nem volt lent senki.
- Lent van a parton – mondta a bátyám.

Köszi- oda álltam a tükör elé és megijedtem, aki szemben állt velem. Mint 1 WC kefe. Megragadtam a fésűt és már ki is rontottam az ajtón. Persze tegnap ruhástól, cipőstől sírtam magam álomba így nem volt problémám fel öltözködni. Amikor le értem megláttam. Fülhallgatóval ült egy kövön, amikor megpillantott felállt és kivette a fülből a fülhallgatót. Oda mentem hozzá és lekevertem neki egy nagyot nagy meglepetésemre neki fájt nem, pedig nekem. Elengedte az arcát és közelebb lépett.
- te mit csinálsz?
- Azt, amit tegnap kellet volna. –fogta meg a kezemet és közelebb húzott magához és……

2010-03-26T14:20:00.000-07:00

helló csajszikák!
na itt van a 7.rész. remélem tetszeni fog egy kicsit rövid lett.
jó olvasást.

7.rész

- hello – köszöntem
- Avril ő itt Bella Swan – jött oda Jake 1 fehér bőrű lánnyal.
- Szia, Bella – adott 2 puszit az arcomra. Olyan kedves volt. Eléggé meglepődtem.
- Szia, Avril – köszöntem
- Hát akkor menjünk. – adta ki a parancsot Sam. Kb. fél órája sétáltunk. Mikor érünk már oda?
- Szia – jött oda Leah
- Szia
- Bocsi hogy eddig olyan undok voltam. És hogy olyan hideg, undorító, nyivákolós, vinnyogós liba voltam.
- Nem kell bocsánatot kérned. Nem is mertük egymást annyira.
- Hát akkor jó. Na megyek. Szia
- Szia
- Hello – köszönt Seth
- Szia
- Mi van?
- Mikor érünk már oda?
- Még sokat fel kell menni még arra a hegyre. – mutatott egy bazi nagy hegyre
- Basszus. Miért kell oda olyan magasra felmenni?
- Na látod ez egy jó kérdés.
- És ott még hideg is van. és melegebben is öltözhettem volna.
- Azért jól nézel ki. – megjelent Seth arcán 2 piros pötty.
- Jaj de aranyos vagy. – pusziltam arcon de ő elkezdett nevetni és így a puszi kicsit közelebb ment a szája széléhez. Ekkor abba hagyta a nevetést engem, pedig elöntött a pír. Ezek után csöndben haladtunk felfelé. Kb. 1 óra múlva felértünk a vének, már fent ültek. Már csak 1 hely volt Seth mellet. Már vagy 60x hallottam a történeteket.
- Eljössz sétálni? – suttogta Seth
- Aha
- Seth figyelj nem akartam.
- Figyelj, ami előbb történt egyáltalán nem volt rossz tett, vagyis nekem. Tudod semmi baj. –állt fel a szikláról és +fogta a kezemet és elkezdett maga után húzni.
Seth szemszög

Olyan édes. És az a szép arc, az a szép haj, az a szép kéz, az a szép hosszú láb és az a formás….
„Seth! Állítsd le magad – szólalt meg a normális Seth
„hé haver, nézd azt a csajt. Olyan gyönyörű hogy rögtön letámadnám. Te, miért nem ezt teszed? – szólalt + a rosszabbik, huncutabb, kajánabb, csajozós Seth. – gyerünk, cserkészd be! Na Seth hajrá! Nincs semmi féle lefektetésről, meg ilyenekről csak csavard az ujjad köré. – egyre jobban húzott magával a rossz énem.
- Avril
- Tessék? – nézett felém. Majdnem leestem a szikláról, amin időközben leültem.
- Idejönnél? – közelebb lépett hozzám én, pedig + fogtam a kezét. A rossz Seth győzött. Közelebb vontam magamhoz. Édes lehelete cirógatta az arcomat. Pár centi és belépek az Édenkertbe, ahogy hozzá érintem az ajkát az enyémhez. De ő elhúzódott.
- Seth ezt nem szabad.
- Miért?
- Mert nem – elindult vissza a tűzhöz de + torpant.

6.rész

2010-03-26T14:18:00.002-07:00

6. rész
Tettem egy pár lépést a segítségével majd miután meg győződött arról, hogy meg tudok állni a saját lábamon elengedett. Seth hazavitt. Otthon Embry a nappaliban ült a Tv előtt egy bögre kávéval a kezében. Mellette Jacob az ő kezében is csücsült egy bögre.
- Hello – köszöntem elhaló hangon. Abban a pillanatban Embry eldobta az üres csészét és előttem termett és átölelt.- Embry légy szíves ne nyomj össze, ha még látni akarsz! – nyögtem mosolyogva. Amikor elengedett és az arcába néztem lefagyott a mosoly az arcomról. Sötét bőre most még fehérebb volt az arca komor maszkba volt burkolva. Szeme alatt fekete karikák húzódtak. De nem csak ő nézett, így ki hanem Jacob is.
- Ti mi mióta nem aludtatok? – kérdetem félve
-amióta megtámadott a vérszívó. - mondta Embry
- És az mikor volt? - Abban reménykedtem, hogy egy napja max. másfél. De a válaszuk eléggé meglepett.
- 3 hete. – válaszolta Jake szomorúan. Annyira meglepődtem hogy elvesztettem az egyen súlyomat, de Embry a könyökömnél fogva megfogott és magához rántott a karjai megint átöleltek. Éreztem, hogy remeg, de csak egy kicsit. – ez a remegés is olyan farkasos dolog?
- Igen. – válaszolták 1-szerre, amin én elmosolyodtam.
- Ooooké – nyújtottam meg az ó-t – most ne nevessetek ki de, én most felmegyek pihenni.
- Jó – felmentem a szobámba és ledőltem az ágyamra. Pár perc múlva kopogtak.
- Gyere.
- Jacob vagyok.
- Gyere. – leültem az ágyamra és érzetem, hogy a kezemen végig süvít a meleg levegő.
- Hogy vagy? – jött az első kérdés tőlem
- Kösz jól jobban amióta fent vagy. Te?
- Kicsit még kómás állapotban vagyok de azért jól. –fel ültem és akkor láttam hogy Jake mellettem fekszik hasán az egyik párnámmal. Olyan cuki volt. Basszus! Elpirultam. Erre onnan jöttem rá hogy Jake elkezdett kuncogni.
- Ha ha ha – nevetett
- Ez nem vicces
- De olyan szépen elpirultál – most már a hasát fogta.
- Kac-kac-kukac
- Kip-kop
- Nem veszek semmit, tiltja a vallásom.
- Csak én vagyok engem, megveszel? – dugta be a fejét Seth.
- Téged igen – mosolyogtam. De amit nem akartam az az volt, hogy Jake felállt és kiment. – ennek + mi a baja?
- Semmi baja sincs csak fáradt- ült le a székre
- Értem és te hogy vagy?
- Jól köszi
- És mi van a falkával?
- Örülnek mert élsz, örülnek mert Selena meg ölte a vérszívót.
- Selena! Jézus! Jól van. él?
- Hé! Nyugi él jól van. – olyan aranyosan beszélt a barátnőmről hogy valami szöget ütött a fejemben.
- Seth lehet 1 kérdésem a barátnőmmel kapcsolatban?
- Lehet
- Szóval most már nem tudom mi igaz és mi nem a legendákból. Szal létezik olyan, hogy bevésődés?
- Igen. Akkor kérlek, ne nevess ki ha rosszat mondok de te bevésődtél Selenába.
- Nem. A bátyád lenyomata Selena és Selenának is a bátyád.
- Kár pedig jól mutatnátok. De akkor te kibe?
- Senkibe.
- Senkibe sem vésődtél be?
- Senkibe
- Aha és Quil
- Emily unokahúgába
- Paul
- Senkibe- már megfogalmaztam a köv. kérdést „ és Jacob” így hangzott volna de amire nyitni próbáltam a számat Jake toppant be.
- Seth Sue-t korházba vitték.
- Köszi hogy szóltál. – és már rohant is el.
- Jacob – szóltam utána mert már éppen fordult ki az ajtón.
- Igen?
- Idejössz?
- Persze. –leült az ágy szélére és átölelt. Én rá hajtottam a fejemet a vállára.
- Kérdezhetek valamit?
- Igen
- Milyen farkasnak lenni? És mi jó a farkasságban?
- Ezt Bella is + kérdezte. Nagyon jó. Főleg a gyorsaság.
- Ki az a Bella
- Bella Swan
- Ja hallottam már róla.
- Ma eljön a tábor tűzhöz úgy ahogy te is.
- Óh értem.
Este 7. eddig beszéltem Selenával. Nagyon boldog. Embry miatt is és miattam is. Ideje lenne készülődni. Felvettem 1 rövidgatyát hogy éljek a szóhasználattal picsanadrágot. És ez narancs felsőt. És lementem, lent Seth, Leah, Embry, Selena, Jered, Paul, Sam, Jacob és Bella várt.

bocsi hogy késtem.

2010-03-26T14:18:00.000-07:00

helló nagylányok!

bocsika hogy késtem csak hát ezen a héten project hét volt a sulinkban de a sztory késsz.
és megpróbálom minnél elöbb fel tenni.
puszka: Niki

hellóka!

2010-03-07T08:49:00.000-08:00

hellószia!

bocsi hogy azt írtam ki hogy 4rész és ott van melete az 5. is sorry. véletlen volt de így legalább fent van az is.
a hatodik rész még nincs kész de próbálok sietni. de géphez egy hétig nem nagyon fogok jutni. de akkor is sietek!
addig is legyetek rosszak!
pusy:Niky

Avril élete 4.rész

2010-03-07T07:39:00.000-08:00

Helló lányok!
itt a 4.rész.
Zsóka még1x köcce hogy komiztál és kérlek komizzatok!pls!
na akkor jó olvasást!
pusy:Niky

4. rész

- mi tetszik ennyire?
- na menjetek már, mert elkéstek – mondta anyu.
- na szóval mi tetszett annyira? – kérdezte a suli parkolójában – őszintén, ha lehet.
- mindkettő te is, meg a motor is.
- nekem tudod, mi tetszik? – jelent meg az a kisfiús mosoly, amivel annyira cuki volt.
- ki?
- szia Jakeii – nyávogta egy csaj
- mit akarsz?
- hát mondjuk téged, meg azt hogy ez a szajha innen elhúzzon.
- tessék?
- hozzám szóltál?
- igen hozzád
- valami bajod van?
- az van – egyre jobban ment fel bennem a pumpa.
- Figyu húzz, el innen nem látod, hogy éppen beszélgetek.
- képzeld, látom, mert nekem a szemem helyett nem rózsaszín üveggolyók vannak.
- Tiffani kérlek, menj el.
- Ne várj Jake csak nyugodtan, maradjon nekem úgy is órára, kell mennem – ezzel elsétáltam mellettük.” Avril hogy lehetsz, ennyire hülye ott hagyod őket te teljesen meg vagy zakkanva? „
- Avril! – szólt utánam de nem érdekelt. első órám kémia volt és ki ült mellém hát nem Tiffani.
- Avril? – hallottam meg egy ismerős hangot megfordultam és ott láttam a folyosón a legjobb barátnőmet.
- Selena! – öleltem meg
- Avril annyira hiányoztál
- te is nekem.
- hogy vagy? milyen volt Miamiban?
- nagyon jó. köszi, szépen. és te?
- én is. – még sokáig beszélgettünk együtt mentünk órákra és egy más mellé ültünk.
- na és mi van a bátyáddal? – kínos helyen tapogatózik a barátnőm
- semmi meg van épp tegnap szakított a barátnőjével
- szegény
- még mindig bele vagy esve?
- aha – pirult el. erre én nevetni kezdtem
- jaj – öleltem át és így mentünk ki a parkolóba, ahol meglepetés fogadott minket.

5. rész

- fúj – nyögtem ki mert Jacob és Tiffani éppen smároltak ekkor ellökte magától és Tiffani úgy tette mintha Jake akarta volna így felképelte. – undorító
- az ott Jacob?
- aha
- mennyit változott.
- aha
- te ugye nem. jaj istenem. gyere! –rángatott a kocsijába – te ugye nem vagy belé szerelmes?
- halkabban már. de egyébként lehet. – elkezdett csörögni a mobilom.
- haló?
- jössz? – Jake hangja nagyon feszült volt.
- veled?
- nem basszus
- bocsi de nem
- miért?
- mert csajos partit terveztem Selenával – Selena olyan értetlen képet vágott, de én belerúgtam a bokájába, és rögtön megértette, hogy mi van.
- ne már kérlek. elmagyarázom.
- nincs mit. szia – csaptam le
- milyen pizsama buli?
- holnap nem lesz suli, és azon gondolkoztam, hogy eljöhetnél hozzánk.
- ok – ekkor valaki kopogatott az ablakon.
- ez meg mit akar – mérgelődtem.
- Kérlek, szállj ki. – kérlelt Jake
- nem
- Gyere, kérlek!
- majd beszélünk. szia – ezzel Selena nagy nehezen beindította a kocsiját és elindultunk hozzánk.
- Köszi, hogy hazahoztál. Akkor várlak
- Szia
- Szia Selena – köszönt Embry. Selena majdnem elolvadt
- Akkor várlak hétre
- Óh szia Embry
- Hello – köszöntem el tőle ő már fülig vörösödve elrobogott
- Ugye tudod, hogy Selena majdnem elolvadt, úgy kellet összevakarnom.
- Nem csak ő
- Embry ugye nem zúgtál bele a legjobb barátnőmbe?
- Meglehet. Ma elhívom
- A-a ma nem, ma csajos buli lesz. Érted csajos! Nem enyelgős.
- Blő – nyújtotta rám a nyelvét. Fel mentem a szobámba, és ahogy kinyitottam az ajtón ugyanúgy csaptam is, már be.
- Avril!
- Én vagyok! – válaszoltam flegmán.
- Kérlek, nyisd ki! – kinyitotta és jake ott ült az ágyamon és engem nézett. Úgy, mint egy kis boci.
- Jacob mit szeretnél?
- Azt hogy ne haragudj rám.
- Nem haragszom
- Persze a szemeid meg villámokat szórnak
- Nem, csak rosszul esett.
- Sajnálom. De ugye tudod hogy…
- Tudom ő támadott le
- És mi lenne, ha ma eljönnél velem valahova – jake szeme felcsillant
- Figyelj, még átgondolom – jake izgalmát ez a mondat elszomorította
- Ok. Selena mindjárt itt van.
- Kip-kop bejöhetek?- hallottam meg egy csilingelő hangot. Majd egy fejet is.
- Persze – válaszolt Jake és kiment. Én, pedig bambán álltam a gondolataimba merülve.
- Nem fogod elhinni! – visongta Selena az izgalomtól elvékonyodó hangon. Ezzel felkeltett elmélkedésből
- Mi történt? – kérdeztem még mindig elég kótyagosan
- Embry elhívott randizni mára.
- Embry mit mondtam? – mentem ki
- Hogy ma nem.
- És te mit csinálsz? Meghívod. Mikorra? Mára. Mi van ma? Buli.
- Ő mondta, hogy ma legyen
- Selena ez igaz? – fordultam az említett bűnbak felé.
- Igen. Annyira sajnálom. Akkor majd holnap. Nekem ez ma nagyon fontos, hogy elmenjek vele. Kérlek. Kérlek. Kérlek
- Menjél. Jacob! Akkor ma. – jake szeme felcsillant az örömtől.
- Akkor fél hétre itt leszek- válaszolta és már fel is ugrott a helyéről.
- Jó – bementem a szobámba és mit láttam? Azt hogy a legjobb barátnőm pakolászza ki a ruháimat a szekrényből.
- Te mit csinálsz?
- Mégis mibe akarsz menni? Talán farmerba?
- Nem. De ha azt mondanám, akkor te azt válaszolnád rá, hogy akkor inkább vegyek fel egy zacskót a fejemre.
- Aha akkor. Mondjuk ezt. – mutatott fel egy bordó csőnadrágot és egy citromsárga toppot
- Na hogy ál? – forogtam előtte
- Nem látom, mert mozogsz. Nagyon jó. És mondjuk a fekete Converse cipődet hozzá.
- Jó. Te meg mondjuk. – mutattam én is fel neki egy fekete csőnadrágot és hozzá egy kék felsőt – jól ál.
- Gyere! – húzott be a fürdőmbe. Megmostam a hajamat ő, pedig kivasalta és kisminkelt. aztán pedig saját magát. Tudni illik én, nem sminkelhetem ki az Én Coco Chanel sminkemmel, de ő engem igen. Na mindegy, de én így szeretem.
- Negyed hét – toporogtam szobámba
- Akkor én megyek- köszönt el Selena
- Jó szórakozást
- Köszi – kikísértem majd visszamentem a szobámba. Beraktam a fülbevalót és a karkötőket is, felaggattam magamra. És azt vettem észre, hogy fél hét lesz öt perc múlva. Lementem és felkaptam egy kardigánt és a Converse cipőmet. Ma kifejezetten meleg volt. Már amit itt lehet melegnek nevezni. Jake éppen fel akart lépni a verandára, amikor én kiléptem az ajtón.
- Wáów – csak ennyit bírt kinyögni vigyorogva
- Na ne bámulj már! – pirultam el, mert Jake lassan komótosan végig mért lentről felfelé haladva, majd amikor elért az arcomhoz ott megállt. És itt még nagyobb lett a mosolya.
- Na jó állj le. Mert betörik a képed!
- Gyönyörű vagy.
- Valami azt súgja, ezt még sokszor fogod ma mondani.
- Lehet. Na mehetünk?
- Természetesen – ja nem mondtam nektek, de Jacob eszméletlen szép volt. A haját, ami rövidre volt nyírva most fel volt zselézve. Fekete farmert és egy fehér pólót viselt. Nagyon aranyos volt.
- Hova megyünk?
- A partra, ha nem baj
- Dehogy. Egyébként is nagyon rég voltam már ott. Leértünk és kiket láttunk meg? Selenát és a bátyámat.
- Jaj de aranyosak. – fogtam meg Jake kezét, de azonnal el is eresztettem- bocsánat
- Jaj semmi baj. És tényleg aranyosak. – most ő fogta meg a kezemet, de nem engedte le. Elkezdtünk sétálgatni a parton. Ha valaki látott volna minket biztosan, hinnék, hogy szerelmespár vagyunk. De én és az a félisten soha de tényleg SOHA nem leszünk együtt. De most tényleg ne nevetessetek.
- Min gondolkozol? – törte meg a csendet
- Semmi érdekesen
- Na mond el.
- A suliban történtekről
- A parkolósról?
- Igen- megállt és szembe fordított magával
- Figyelj Avril. Nem én akartam ő mászott rám ne bánkódj már emiatt.
- Jó nem bánkódom csak azon gondolkoztam hány csaj, van beléd esve a suliban és hányan lettek, volna Tiffani helyében.
- Hát biztos jó sokan.
- Jaj persze megint egy kis ego növelés igaz?
- Aha - vihogott
- Te, akkora lesz az egód, hogy majd nem tudsz bejönni a házba.
- Nagyon vicces vagy.
- Hány óra?
- Fél kilenc – észre se vettem mennyire elszaladt az idő. Már sötét volt.
- Nekem haza kell mennem.
- Sajnálom de, nem tudlak visszakísérni.
- Semmi baj.
- Biztos?
- Persze hazatalálok.
- Ok. Szia. Jó étszakát. – puszilt arcon.
- Neked is. – elmentem sétálni az erdőbe. Sétáltam nagyban, amikor meg rezdült egy bokor. És kiugrott belőle egy férfi. 6. rész
- Mi, mi, mit akar? – nyögdécseltem
- Kislány hogy-hogy itt bóklászol az erdőben egyedül. a szüleid biztos aggódnak.
- Ki maga és mit akar?
- Peter vagyok, és a véredre pályázok.
- Mi maga kannibál?
- Nem vámpír.
- Hagyjon békén. – sikoltoztam mivel megfogott a nyakamnál és neki lökött egy fának.
- Maradj csöndben te csitri. Ha akarod minél gyorsabban, és fájdalom mentesen öllek meg. De ezek után már minek a kínzás nélküli halál. Amikor végig nézhetem a szenvedésedet.
- Nee – síkoltottam, mert hideg mocskos száját a nyakamhoz tette. Éppen meg akart harapni, amikor kiugrott a fák közül egy farkas. Sőt nem is egy farkas, hanem több. De nem csak farkasok voltak ott, hanem emberek. Egy szempillantás alatt a vérszívó lerepült rólam én, pedig legalább három métert repültem majd neki, csapódtam egy fának. Seth odarohant hozzám.
- Avril élsz?
- Őőő – nyögtem. Nem jött ki egy hang sem a torkomon. Hörögtem, köhögtem és nagyon fájt az oldalam.
- Figyelj, fáj a hátad? Kérlek erre az egy kérdésemre, válaszolj.
- Nem- nyögtem ki nagy nehezen
- Jó akkor most szépen lassan fel emellek. És elviszlek hozzánk. Nyugi.- tényleg nagyon lassan óvatosan emelt fel. Nagyon erős volt, óvatos. Hirtelen sötétség terült elém. 7. rész. A Clearwater házban ébredtem fel.
- Avril, Avril hallasz?
- I-igen – dadogtam. Mivel nagyon fáztam. – fázok.
- Óh elnézést. – takargatott vissza és beindította a melegítőt. A fűtő zakatolva adta be a derekát nagyon jó meleg levegő süvített az arcomba és ettől jobban fel melegedtem. – mire emlékszel a tegnapi napból? Már, mint ha akarsz róla beszélni.
- Jake elhívott a partra sétálni és miután elköszönt tőlem én elmentem sétálni az erdőbe és az a fickó Peter azt hiszem, megkérdezte, mit keresek itt én, pedig válaszoltam a kéréseire és én is kérdezgettem ő és ő ezt pimaszságnak, vette. Ekkor nekilökött egy fának akkor megjelentek a farkasok és te a többire meg nem emlékszem. – a végén kicsordultak a könnyeim.
- Nincs semmi baj. – ölelt át. Mivel én felültem.
- Köszönöm hogy megmentettél.
- Nincs mit.
- Tényleg az a férfi egy vám-vámpír volt?
- Igen. – sütötte le a szemét.
- És kik voltak a farkasok?
- Sok mindenki.
- Ki?
- Leah, Jacob, Sam, Paul, a bátyád, Quil, Selena
- Selena. Mármint Selena Morgan?
- Igen
- M-i-mikor lett ő vérfarkas?
- Amikor ez a vérszopó idejött.
- És mi lett Peter-rel?
- Még él. De nem sokáig.
- Tehát kérlek, ne értsd félre azért olyan meleg a testhőmérsékleted, mert farkas vagy.
- Igen.
- Embry is az?
- Igen
- Akkor a legendák mégsem babonák.
- Fázol még?
- Igen – válaszoltam. ő elég félénken de átölelt. Rá raktam a fejemet a vállára és így melegedtem. Öt perce így ültünk, amikor megszólalt.
- Jobban vagy?
- Azt hiszem
- Jaj mi előtt elfelejtem. – bontakozott ki az ölelésből. Oda ment a szekrényéhez és kivett onnan egy ajándékcsomagot. – Boldog születésnapot!
- Köszi. Milyen nap van ma?
- Szerda.
- Jézusom Embry. Anya. Selena. Stella. Otthon várnak.
- Embry lenyugtatta őket, azt mondta neki, hogy a nővéremmel vagy.
- Jó de nekem akkor is haza kell mennem.
- Lassan. – segített felkelni. Tettem egy pár lépést a segítségével majd miután meg győződött arról, hogy meg tudok állni a saját lábamon elengedett.

Avril története 3.rész

2010-03-04T08:01:00.000-08:00

hellóka! még is fel tudom dobni ezt a részt is.
pusszancs.

3. rész

Olyan volt, mint egy profi táncterem. Tele, volt tükörrel. A fal zöld és lila volt. Az egyik tükörnél volt egy korlát, amin a balettosok szoktak táncolni. A falon ráfestettek egy balett táncosnő. A tükrök fölött ez volt írva: I Love Dance!
- ez meseszép – könnyek gyűltek a szemembe – ki csinálta?
- Stella, anyukád, Alex, Leah, Emily, Sam, Seth, Paul, Quil, Embry, Bob és én.
- köszönöm – öleltem meg és egy puszit nyomtam az arcára.
- tudtuk hogy imádsz táncolni. Alex és Stella csinálták a falakat a többit meg mi.
- jesszusom – rongyoltam a hi-fihez – ugye nem?
- de pont az – odarohantam a korláthoz és végig húztam rajta az ujjam. kiskoromba arról álmodtam, hogy én leszek a világ legjobb balett táncosa.
- gyere – húztam oda a tükörhöz
- és most megakarsz tanítani balettozni?
- de hogy!
- ha hó!
- itt vagyunk Seth.
- Seth?
- Avril?
- te nem Miamiban élsz? – kérdeztük egyszerre
- nem - válaszoltuk kórusban
- jó elég a szinkronbeszélgetésből – mondta Jake
- Seth! – hallottunk meg egy fülsértő hangot
- megyek Leah! – kiáltotta vissza
- hello – köszönt el
- szia
- Jacob te is!
- jó. szia nagylány. – puszilta meg a homlokomat
- szia – miután kiment Jacob a szobából, sikítottam egyet, mert nagyon örültem. erre a bátyóm bejött.
- mi a baj hugi?
- semmi
- akkor kiért sikongatsz?
- mert örülök.
- minek?
- hogy ilyen jó barátom, testvérem és bátyám van.
- de jó nekem!
- ugye
- na és mi van Jakkel?
- mi lenne vele?
- semmi. nem is tetszik vagy ilyesmi?
- mi ez kérdezz felelet? mi közöd van hozzá?
- kíváncsi vagyok, hogy a húgomnak tetszik-e a legjobb haverom. na most ezen meg ne sértődj.
- nem sértődtem meg. ki kérdezi?
- inkább nem mondom.
- na
- nem
- Stella vagy valamelyik haverod, lányok, Jacob – sóhajtottam
- mi volt ez a sóhajtás a Jacobnál? – sóhajtott drámaian.
- tudod mit? Táncikálj egyedül a tükör előtt – mentem ki és leültem az ágyamra
- tehát igen? – kiabálta
- nem
- nem? – kérdezte az ajtóból
- nem
- ok
- miért mi lett volna, ha tetszene ez csak feltételezés?
- semmi
- akkor minek… várj te, ebből azt veszed le, hogy én halálosan szerelmes vagyok belé. megjelent az arcán a kaján mosoly.
- tűnj ki! és fogd be! – vágtam hozzá a párnát, de ő elkapta.
- na ezt még megbánod – kapott fel a vállára, mint egy só zsákot és levitt a partra.
- ha meg mered tenni, felképellek! – sipákoltam
- áh nem fájna
- úgy fogsz kinézni, mint egy citromba harapott kutya.
- ha tudnád mennyire közel vagy hozzá – susogta
- mi van?
- semmi – letett. Én, pedig belevágtam egyet a vállába. egy nagy reccsenés hallatszódott. az ujjaim voltak.
- áú! – kaptam a mellkasomhoz a kezemet.
- jézusom jól vagy? – fogta meg a kezemet és visszarakta az ujjaimat a helyére.
- te őrült! – kiabáltam
- bocsánat csak kiugrottak a helyéről.
- miért ugrottak ki?
- mert belevertél a vállamba.
- azt tudom csak azt nem, hogy miért?
- miért ütöttél bele?
- nem, hogy miért ilyen kemény a karod és meleg és mi történt az én csetlő-botló bátyámmal?
- itt van helyette egy izmos, okos bátyó, aki imádja a húgát és…..
- és kit?
- Embry!
- mi van Leah?
- hidegek – szűrte ki a fogai közül. erre a szóra Embry elkezdett remegni.
- Embry, Embry, Embry – lengettem az arca előtt a kezemet.
- tessék?
- mi van a hidegekkel? – hallottam már a Quilet legendákról már vagy csomó szór. hogy a mi őseink a farkasoktól származnak, és nekik vannak ellenségeink a hidegek, akiket vámpíroknak hívnak és Forksban is, vannak. de ezek mind csak babonák.
- semmi
- akkor miért remegsz és miért melegebb a normál hőmérsékletnél a bőröd?
- Gyere már!
- jó – elrohant
Visszamentem a házban és lefeküdtem aludni holnap újra suli.
- hello – mentem ki az ajtón. vettem egy mély levegőt és elindultam a kocsimhoz. mivel tizenhét éves leszek holnap ezért Embry megengedte, hogy vezessem a kocsiját.
- hé, hugi! nincs vezetés ma még nem.
- miért? megígérted?
- esik az eső
- és?
- nem most nem
- akkor elviszel?
- nem tudlak
- ki tud?
- én – szólalt meg Jake én akkorát ugrottam.
- köszi
- pillanat mindjárt itt vagyok. – Kb. másfél perc múlva itt termett vadi ujj motorjával.
- Wáów!

szióka!

2010-03-04T07:58:00.000-08:00

Hellóka!

annyira örülök hogy már vannak rendszeres olvasóim!!
Yuuuuuhééééé!
mielőtt elfelejtem!
szóval tudom hogy mindenki a sulira meg az ehhez hasonlókra panaszkodik. de nekem is ez a bajom suliba járok és bent vagyok délután 4-ig. utána még vannak edzéseim általában 7-ig vagy éppen fél8-ig de van olyan is amikor fél6-tól fél9-ig edzésen vagyok. szóval lécci ne legyetek rám dühösek amiért nem hozok frisst. megpróbálom feldobni a kövi részt is mert egyébként kész van. csak mint már mondtam nincs időm. nagyon sajnálom. :( próbálok sietni!
addig is legyetek rosszak!!
pusy:Cserrybogyesz

Avril története 2.rész

2010-02-23T07:55:00.000-08:00

2.rész

- mégis mit ….. - álltam fel és nem hittem a szememnek.

- hello nagylány. – köszönt Jacob. hihetetlen mennyit változott.

- szia – öleltem megforgatott. – Embry?

- barátnőjével nálatok

- van barátnője?

- aha. Alex-nek hívják

- értem – elengedett de a kezét a derekamon hagyta.

- na, gyere – fogta meg a csomagjaimat. beültünk Jake Rabbitjébe.

- na és milyen volt ez a 3 év Miamiban? – rögtön bombázott a kérdéseivel

- jó, de nem élném le ot az egész életemet. jaj , ha hazaértünk kapsz valamit. és itt milyen volt az a hosszú idő nélkülem?

- borzalmas, jó , szörnyű = szar

- mert?

- hát Charlotte megcsalt, ja Charlotte egy pomponos csaj. akkor a húgoddal szakítottam meg ehhez hasonlók.

- tehát ez a Charlotte vagy kicsoda egy ribi.

- áh, a ribanc nem jó kifejezés! – grimaszolt Jake amin én felnevettem ő is velem nevetett.

- mi ez a nagy változás?

- milyen változás?

- izomzat. sokkal izmosabb lettél. folytassam?

- aha. egy kis ego növelés. :D

- akkor a hajad, hová lett a szép sörényed, de ez jobban áll. cuki – pirultam el.

- köszi – fogta át a vállamat a szabad kezével. – mindig ilyen őszinte voltál.

- aha

- na most én jövök

- á-á nem. én nem változtam semmit. ugyan úgy nézek ki.

- jaj, dehogy! mi lett a szép göndör hajaddal, kérlek ne értsd félre ez is jól áll. és a szőke mellírókkal?

- eleve ilyen egyenes, és meguntam a mellírókat.

- és sokat változtál jó értelemben- állította le a motort - és nagyon szép vagy főleg ha zavarba jössz.

- kösz

- Avril! – sikította a húgom

- Stella! – öleltem meg

- szia hugi

- Embry! – ugrottam szeretett bátyám nyakába.

- hiányoztál.

- nekem is.

- és én kinek hiányoztam? – kérdezte Jake.

- kislányom – jött ki anya lisztes arccal

- anyu mit csinálsz?

- Emily-vel sütök.

- ki az, az Emily?

- én – lépett ki hozzánk egy nő. hihetetlenül gyönyörű arca volt csak azt a szép arcát három nagy karmolás torzította.

- Emily vagyok, Sam felesége.

- tényleg Sam? – kérdezte Embry

- meccset néznek nálunk Paullal.

- szia Avril! – jött egy ismerős hang. Quil

- szia Quil.

- Na, menjünk, be kezdek fázni – jelentettem ki.

- ok – kapta fel Jake a cuccaimat

- wáow – léptem be az újdonsült szobámba.

azért mert anyunak ú pasija van akivel tervezik a házasságot és anyáék kiütötték azt a falat ami anyu és az én szobám között volt. gondoljátok mit mondtam erre a múltkor?! – ez gyönyörű – a szobám baba kék és lila színű. volt még ott egy ajtó.

- itt mi van?

- nézd meg

beléptem a kis szobába és fel kattintottam a lámpát ekkor elém tárul a világ legjobb és legaranyosabb szobát.

bocsi hogy nem lett hosszú. várom a komikat.

itt az első fejezet az új sztorimból.

2010-02-23T06:50:00.000-08:00

Előre is bocsánatot szeretnék kérni mindenkitől. nagyon régen voltam fent az oldalon. tudom mindenki a sulira panaszkodik. És én is sajnálom de tényleg sokat kell tanulnom. De most hogy nekünk a sulinkban sí szünet van megpróbálok minél többet fent lenni.

na jó elkezdem a fanficet.

Avril Call vagyok 13 éves lány és a La Push az otthonom. van 2 testvérem. egy iker Stella és egy bátyám Embry.

- jó reggelt – mentem le a lépcsőn

- neked is – köszönt Embry

- őhm hello fiúk. – mentem be a nappaliba. ott ült Jacob és Quil.

- Szevasz, nagylány – köszönt Jacob

Embry egyébként 14 éves és Jake is. de Quil 15.

- anya?

- fent. Stellának készít valami ruhát.

- ok

Felcammogtam az emeletre.

- anyu?

- itt vagyok

- szóval azt szeretném kérdezni, hogy apuhoz költözhetnék?

- hát persze, de apádat is megkell kérdezni.

- igazság szerint apu ajánlotta fel.

- hát akkor természetes. de Stella neked nincs kedved?

- hát nem nagyon.

- akkor megyek összepakolni.

- szólj a bátyádnak.

- ok

- Embry! szeretnék valamit.

- Embry elment a barátnőjéhez a korházba.

- és mikor jön vissza? nem tudjátok?

- Kb. 5 perc.

- jaj nekem mennem kell. – Quil

- hello!

- gyere nagylány ülj ide – ütögette meg a helyet maga mellet

- jaj! – temettem bele az arcomat a tenyerembe.

- mi a baj?

- elmegyek Miamiba. apához

- tessék?

- Miamiba fogok lakni.

- meddig?

- egy ideig

- pár hónap?

- pár év.

- 1

- nem 3

- olyan sokáig?

- igen

- ezt akartad elmondani a bátyádnak?

- aha de igazából nem az én ötletem volt hanem apué.

- hello- jött meg Embry

- szia Embry. gyere ülj le szeretnék valamit mondani.

- terhes vagy? – kérdezte megrökönyödött arccal

- de hülye vagy. – röhögte Jake

- igen terhes vagyok . és ön magamat termékenyítettem meg. nem egyébként más.

- hallgatom.

- apu elhívott Miamiba hogy éljek nála 3 évig, én pedig beleegyeztem.

- mi, mikor mész?

- holnap

- Stella is megy?

- nem. csak én

- ilyen nincs! – ugrott fel- 1. Melani meghal 2. a húgom elmegy 3 évre. mi jöhet még ez után?

- me-me-mela-la-lani. melani meghalt?

- ige…. – rogyott össze a kanapén. és sírt.

Embry-t nem nagyon láttam sírni. csak akkor amikor valaki meghalt, vagy amikor melani korházba került, mert elütötte egy autó.

- annyira sajnálom – öleltem át.

- részvétem haver

- kösz haver, hugi akkor holnap.

- semmi kedvem ezután. te is tudod, hogy nem nagyon kedveltük egymást Mellel, de apu már megrendelte a jegyeket.

- semmi baj. csak nem tudlak kivinni , mert ……

- ne folytasd – parancsolt rá Jake

- kiviszem én – ajánlotta fel.

- nagyon kösz haver

- nincs mit

- felmegyek pakolni

- jó

összepakoltam és lefeküdtem aludni.

- hugi kelj fel.

- ok

elköszöntem anyutól, a húgomtól és az én legkedvesebb bátyámtól.

Jacob kivitt Port Angelesi reptérre.

- hát akkor szia nagylány.

- szia Jacob – öleltem meg

- hiányozni fogsz. a sok marhaságod meg minden.

- nekem is . és a sok baromság amit összehordasz.

- akkor 3 év múlva?

- 3 év – pusziltam meg az arcát. – szia!!!!

Miami csodás hely a suli is jó.

3 év múlva:

- Boldog Szülinapot kicsim! – jött be apu

- Szia. De csak később lesz

- ezt anyád küldi ezt, pedig én, ezt Stella ezt a bátyád ezt, pedig Jacob. – Jacob névre összeszorult a gyomrom. Jake a húgommal járt egy évig, de aztán szakítottak.

- ja és még ez itt. – nyújtott át egy borítékot.

- ez meg mi?

- ez még tőlem bontsd ki!

- egy repülő jegy Port Angelesbe. apu köszi!!!!!!

- nincs mit. de ugye tudod hogy ma délután 2-re szól a jegy?

- hogy mi?

- délután 2 szóval pakolj össze és már mehetünk is.

- olyan korán?

- kicsim most van 11 óra.

- hupszika!

- na pakolj

- igen is!

összepakoltam és már apu vitt is ki a reptérre.

- aztán majd gyere vissza!

- ok.

- szia

elég gyorsan eltelt a repülő út. egész úton azon gondolkoztam hogy ki fog kijönni a reptérre. a gép leszállt. nem láttam senkit, így leültem a kávézóba.

- elnézést kisasszony kaphatnák egy puszit? – hallottam meg egy ismeretlen rekedt hangot.

- mégis mit ….. - álltam fel és nem hittem a szememnek.

2010-01-17T09:00:00.000-08:00

sziasztok!

remélem tetszeni fog az oldal.
hogy az igazságot megvalljam nincs sok időm. mert sportolok és tanulnom is kell. de megpróbálok minél több időt itt tölteni. aki imádja a twilight-ot és írt fanficet az küldje el nekem az abeln@citromail.hu-ra. előre is köcce.
pusy:avril